Miért fontos a bírói önigazgatás 1. rész: az összbírói értekezlet
Miért fontos a bírói önigazgatás
1. rész: az összbírói értekezlet
2018.12.10.
A bírói önigazgatás lényegét és jelentőségét illetően az utóbbi időben több téves tájékoztatás jelent meg, ezért fontosnak tartjuk ennek világos és közérthető tisztázását. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében nemrég megtartott angol nyelvű kerekasztal beszélgetés alaposan körül járta a bírósági igazgatási modellek és a bírói önigazgatás kérdéseit, és több érdekességgel is szolgált. A tudományos rendezvényen a tudományos élet képviselői mellett az Országos Bírói Tanács két tagja és az Országos Bírósági Hivatal több képviselője is részt vett és hozzászólt az előadók felvetéseihez.
Való igaz, hogy nem minden országban létezik a bírák által választott legfőbb bírói, vagy több hivatásrendet is magába tömörítő igazságügyi tanács, azonban a bírói önigazgatás az egyszemélyi irányítású igazgatási rendszerekben is jelen van, működését részben szigorú törvényi szabályozás, részben pedig a hosszú idő alatt kialakult alkotmányos gyakorlat biztosítja. Példának okáért, a szomszédos Ausztriában és a közeli Csehországban nincs országos szintű bírói tanács, de itt is működnek minden regionális és magasabb szintű bíróságon olyan testületek, amelynek tagjait többségében bírák választják. Ezeknek a tanácsoknak a gyakorlatban valódi beleszólásuk van a bírák kiválasztásába is. Ausztriában a bírák legnagyobb részét az igazságügyminiszter nevezi ki az adott bíróság tanácsának javaslata alapján, és noha elvileg lehetséges lenne, hogy a kinevező eltérjen a bírói testület javaslatától, ilyen a gyakorlatban mégsem fordul elő. Arra pedig – amint ezt a kerekasztal beszélgetésen előadóként részt vevő osztrák tartományi bírósági elnöktől megtudtuk – soha nem volt még példa, hogy az igazságügyminiszter egy bírói pályázatot eredménytelennek nyilvánítson.
A bírói önigazgatás nem a hivatásrend öncélú vívmánya vagy a bírák előjoga. Ez az egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy az igazságszolgáltatás a végrehajtó és törvényhozó hatalomtól függetlenül tudjon működni, amelyet hazánk Alaptörvénye is előír. A függetlenség követelménye hangsúlyosan jelenik meg az Emberi Jogok Európai Egyezményében, amely 6. cikkében a minden embert megillető tisztességes eljáráshoz való jog előfeltételeként nevesíti a jog által felállított független és pártatlan bíróságot, és kitüntetett helye van az alkotmányos rendező elvnek az Európai Unió Alapjogi Chartájában is.
A jelenlegi magyar igazgatási rendszerben a többi hatalmi ágtól független bírói hatalom a maga tisztaságában kizárólag az Országos Bírói Tanácsban, a bírói tanácsok és az összbírói értekezlet tevékenységében jelenik meg, mivel ezen testületekben lévő személyek kiválasztása és megbízatása közvetlenül és közvetve sem függ a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól. Az igazgatási rendszerünk szereplői közül az OBH elnökének és részben a bíróságok elnökeinek legitimációja a bírói hatalmon kívülről érkezik. Ami a bírósági elnököket illeti, az OBH elnöke kizárólag a bírák által támogatott – vagy ennek hiányában az OBT által támogatott – jelöltet nevezheti ki, így az ő kinevezésükben érvényesülni tud a bírói önigazgatás legitimációja. Nincs ez így az eredménytelenné nyilvánított vezetői pályázat nyomán megbízott elnökök esetében. Tény továbbá az is, hogy a bíróságok elnökei felett az OBH elnöke – valós kontrol nélkül – utasítási jogkört gyakorol.
Kizárólag saját bírósága vonatkozásában végez, így e tekintetben nem különbözik a többi bíróság elnökétől. Mivel őt is az Országgyűlés nevezi ki az OBT véleményezését követően, a bírói önigazgatási legitimáció az ő esetében korlátozottan érvényesül.
Az egyes önigazgatási fórumok közül elsőként a bírák akaratát közvetlenül is megjelenítő összbírói értekezletet mutatjuk be, majd a későbbiekben az elsősorban szakmai feladatokat ellátó kollégiumot és a választott tisztségviselők útján működő bírói tanácsot.
Az összbírói értekezlet egy kiemelten fontos bírói testület, túlzás nélkül nevezhető a bírói önigazgatás eredőjének is, hiszen az összbírói értekezlet választja meg a bírói tanács tagjait, valamint az Országos Bírói Tanács tagjait megválasztó küldötteket.
Mi az összbírói értekezlet?
Az összbírói értekezlet tagja az adott bíróságra kinevezett minden bíró, egyenlő szavazattal. A törvényszékeken – amelyből Magyarország megyéinek megfelelően, a fővárossal együtt, összesen 20 van – az összbírói értekezletnek nemcsak a törvényszéki bírák, de az adott törvényszékek alatti szinten működő járásbíróságok (a fővárosban kerületi bíróságok), valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság bírái is tagjai. Az öt ítélőtábla összbírói értekezletén kizárólag az adott ítélőtábla bírái vesznek részt. A Kúria esetében az összbírói értekezlet funkcióját a Kúria teljes ülése látja el.
Milyen módon dönt az összbírói értekezlet?
Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint fele részt vesz. Az összbírói értekezlet bizonyos kérdésekben nyílt szavazással, más esetekben – például a küldöttek vagy a bírói tanács tagjainak választása során – titkos szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel dönt.
Mik az összbírói értekezlet feladatai?
Az összbírói értekezlet feladatát a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 144. §-a határozza meg. Eszerint az összbírói értekezlet
- küldöttet választ az OBT-tagok megválasztásához,
- véleményt nyilvánít a törvényszék (ítélőtábla) elnökének, elnökhelyettesének és kollégiumvezetőjének pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálat elrendelésének kezdeményezéséről,
- megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,
- dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről,
- dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők – azaz a törvényszék (és ítélőtábla) elnöke, elnökhelyettese és kollégiumvezetője felmentésének kezdeményezéséről,
- kezdeményezi valamely, az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását.
Természetesen előfordul, hogy az összbírói értekezlet az itt fel nem sorolt más kérdésekben is véleményt nyilvánít. Példának okáért a testület díjak adományozása tekintetében is véleményezési jogkört gyakorol, noha ez nincs feltüntetve a Bszi. felsorolásában, továbbá javaslatot tesz a szolgálati bírák személyére is, és az elmúlt hat évben a bíróság elnökei is mindig az összbírói értekezleteken számoltak be az éves tevékenységükről.
Ki hívhatja össze az összbírói értekezletet?
Az összbírói értekezletet rendszerint a bíróság elnöke hívja össze. Biztosítja azonban a törvény, hogy az összehívást az adott bíróságra kinevezett bírák egyharmada, a bírói tanács vagy akár az OBH elnöke is kezdeményezhesse.
Ha alaposan megtekintjük az összbírói értekezlet feladatköreit, egyértelművé válik, hogy egyfajta ellenőrzési joga van a bírói tanácsok és a bírósági vezetők működése tekintetében, hiszen a bírák egyszerű többséggel akár fel is menthetik a bírói tanács tagjait, és kezdeményezhetik a bíróság elnökének, elnökhelyettesének és kollégiumvezetőjének vezetői vizsgálatát. Épp ez az oka, hogy a jogalkotó biztosítja a bírák egy meghatározott hányadának az összbírói értekezlet összehívásának jogát.
Megtagadható-e az összebírói értekezlet összehívása?
Felmerül a kérdés, hogy kezdeményezhető-e az összbírói értekezlet összehívása olyan napirendi pont megtárgyalására, amely nincs nevesítve a törvényben. Előfordult a közelmúltban, hogy az egyik bíróság elnöke azzal az indokolással tagadta meg az összbírói értekezlet összehívását a bíráktól, hogy nem kifejezetten a Bszi. 144. §-ában felsorolt okokból, hanem a bíró kar tájékoztatása végett kezdeményezték az összehívást. Az összbírói értekezlet kezdeményezésére nem tartalmaz megkötést a törvény, sőt, a Bszi. 145. § (2) bekezdése ellentmondást nem tűrően rendelkezik arról, hogy „az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada […] kezdeményezte.”
Más kérdés, hogy az összbírói értekezlet nem jogosult olyan kérdésben döntést hozni, amelyre a törvény nem ad neki jogkört, de az összbírói értekezlet összehívása az egyértelmű törvény szabályozás szerint nem tagadható meg. Lehetséges ugyanis, hogy éppen az összbírói értekezleten elhangzott tájékoztatás vezet majd oda, hogy a bírák úgy döntenek, hogy gyakorolni kívánják a bírósági vezető vizsgálatának kezdeményezésére irányuló jogukat, vagy esetleg kérdéssel kívánnak az Országos Bírói Tanácshoz fordulni.
Mindezen túl visszaélésszerű és a törvény szellemével is ellentétes, ha a bíróság elnöke – akit nem a bírák választottak, hanem az OBH elnöke döntött a kinevezéséről vagy megbízásáról – az összehívás megtagadásával gátat próbál szabni a bírói önigazgatás érvényesülésének. Erre korábban, a rendszerváltás óta nem volt példa, noha a korábbi törvény e tekintetben nagyon hasonlóan szabályozta az összbírói értekezletek szerepét és összehívásának módját.