12 tévhit az Országos Bírói Tanácsról

 

12 tévhit az Országos Bírói Tanácsról

2018.10.15.

(in English language)

 

 

  1. A magyar bírói kar lemondásra szólította fel az OBT tagjait. – Az OBT tagjait a bírák küldöttgyűlése titkos szavazás útján választotta meg hat évre 2018. január 15-én. Sarkalatos törvényben rögzített garanciális szabály, hogy az OBT választott tagjai ezen időszak alatt nem hívhatók vissza. Éppen ezért sem az OBH elnöke, sem a bírósági elnökök, sem a póttagválasztó küldöttgyűlés nem jogosult az OBT tagjai lemondásának követelésére vagy kikényszerítésére, és ebben a tekintetben nem is képviselik a bírói kart. E körben érdemes elolvasni a MABIE közleményét is.
  2. Az OBT nem törvényesen működik. – Az OBT májusban részletes indokolással cáfolta az OBH elnökének jogértelmezését. Az OBH elnöke véleményével a mai napig egyedül van. Az OBT határozatait és megállapításait eddig senki nem támadta meg, és senki nem vitatta. Az OBT működése transzparens és törvényes.
  3. Az OBT lerombolja a bírói önigazgatást. – Az OBT maga a bírói önigazgatás, mivel tagjait az igazgatás felügyeletére a bírák küldöttjei választották, ellentétben az OBH elnökével, akit az Országgyűlés választott és a bírósági elnökökkel, akiket az OBH elnöke nevezett ki.
  4. Az OBT forradalmi, átpolitizált és ellenzéki. – A törvények betartása és betartatása nem forradalmi tevékenység. Az OBT minden tagja bíró, politikai tevékenységet nem fejtenek ki. Nem politikai tevékenység, hanem alkotmányos kötelezettség teljesítése, amikor a Tanács jelzéssel él törvénysértés miatt, illetőleg felszólal a bírák egyéni és a bíróságok szervezeti függetlensége mellett.
  5. Az OBT miatt nem lesz fizetésemelés. – Az OBT folyamatosan támogatta a bírói illetményemelést, önállóan is kérdéssel fordult az igazságügyi minisztériumhoz a pótlékemelés elmaradása miatt. Az OBH elnöke által beharangozott másfélszeres fizetésemelés realitását a kormányzat részéről sajnos senki nem erősítette meg eddig. A tisztességes megélhetést biztosító bírói illetmény nem kegy vagy ajándék az igazgatás részéről, hanem a bírói függetlenség egyik fontos garanciája. A minisztérium képviselője határozottan cáfolta, hogy a bírói illetmény-emelés elmaradása az OBT működéséhez lenne köthető.
  6. Az OBT miatt rendelik majd a bíróságokat a minisztérium alá. – Az igazságügyi rendszer kiválasztása a törvényhozó hatalom politikai döntése. Az a tény, hogy az OBT eleget tesz az Alaptörvényben előírt felügyeleti kötelezettségének, megfelel a jelenlegi igazságügyi modellben előírt szerepnek. Nemzetközi jogi kötelezettség írja elő, hogy a bírói önigazgatásnak a jövőben is beleszólása legyen az igazságügyi igazgatásba.
  7. Az OBT csak a negatív dolgokra fókuszál. – Az OBT Alaptörvényben rögzített feladata a központi igazgatás felügyelete, ami szükségszerűen együtt jár az OBH működésének kritikai vizsgálatával. Nem igaz, hogy e tevékenység során az OBT csak a negatívumokra koncentrál, hiszen többször tett pozitív megnyilatkozásokat az elmúlt hat hónapban is, de kétségkívül általában a negatív megállapítások igényelnek további intézkedéseket.
  8. Az OBT-ben túlreprezentált a fővárosi régió. – Épp ellenkezőleg, a központi régió a küldöttek között létszám-arányosan alulreprezentált. A Fővárosi Ítélőtáblának 4, a Fővárosi Törvényszéknek 20, a Budapest Környéki Törvényszéknek pedig 14 helye van a 130 fős küldöttek gyűlésén, noha a bírák több mint harmada ezen bíróságokon ítélkezik.
  9. Az OBT tagjai karrieristák, egyéni érdekek által vezéreltek. – Az OBT tagjai tevékenységükért semmilyen juttatást nem kapnak, és nem részesülnek igazgatási vagy szakmai megbízásokkal együtt járó díjazásban sem. Sőt, az utóbbi időben éppen ennek ellenkezője volt tapasztalható: az OBT tagjai láthatóan folyamatos támadásának vannak kitéve az OBH elnöke és egyes bírósági vezetők részéről.
  10. Az OBT egyes tagjait egyéni sértettség motiválja. – Az OBT testületként működik, határozatait a tagok lemondása előtt is sok esetben egyhangúlag vagy nagy többséggel hozta meg. A döntések sok esetben indokolással együtt kerülnek elfogadásra, és a döntéshozatal előtti vita a jegyzőkönyvekből nyomon követhető. Az OBT határozatai és jegyzőkönyvei nyilvános honlapján elérhetők.
  11. Az OBT tagjaival nem lehet együttműködni. – Az üléseken minden tag kifejtheti a véleményét. Elfogadhatatlan az együttműködés hiányának számonkérése az olyan küldöttek részéről, akiknek lett volna lehetőségük taggá válva álláspontjukat kifejteni az OBT üléseken is, és befolyásolni a tanács működését, mégsem vállalták a jelöltséget az októberi póttagválasztás során.
  12. Az OBT tagjai miatt nincs béke a bírósági szervezetben. – Az OBT tagjai ugyanúgy részei a bírói szervezetnek, mint minden bíró, és érdekük a nyugodt párbeszéd. Az OBT elnöke az OBH elnökét minden ülésre meghívja, minden előterjesztést megküld neki. Az üléseken az OBH elnöke mégsem jelenik meg, az OBT kérdéseire nem válaszol, pusztán a tanács legitimitását támadja érdemi ellenvélemény nélkül. A törvénysértésekre – törvényi kötelezettségéből fakadóan – az OBT-nek a jövőben is fel kell hívnia a figyelmet, még ha ez konfliktusokkal is jár.