Költségvetés

 


„Az OBT évente véleményezi a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és
az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót,
ellenőrzi a bíróságok gazdálkodását, véleményezi a bírák és igazságügyi
alkalmazottak részére járó egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét.
Saját költségvetése az OBH költségvetésén belül elkülönítetten jelenik meg.”


 

 
A bíróság ugyan a közhatalom gyakorlás, azaz az ítélkezés tekintetében független és elkülönül a törvényhozástól és a végrehajtó hatalomtól, a költségvetési kérdésekben azonban – hasonlóan Európa és a világ minden országához – az egységes központi költségvetés része. A bíróságok költségvetése önálló fejezetet képez, amelyen belül önálló cím alatt szerepel a Kúria, és egységes cím alatt 26 önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (5 ítélőtábla, 20 törvényszék, valamint az Országos Bírsági Hivatal).

A bíróságok fejezeti költségvetés összeállítása az OBH elnökének feladata, és őt hatalmazza fel a törvény a költségvetési tárgyalásokban való részvételre is, azonban garanciális jelentősége van, hogy az Országos Bírói Tanács véleményezheti a következő évre vonatkozó költségvetési tervet és a lezárt év pénzügyi beszámolóját is. [Bszi. 103. § (2) bekezdés a) pontja]

Az OBH elnökének feladatai közé tartozik a költségvetési fejezet irányítása és a fejezeti gazdálkodás, és irányítja a bíróságok belső ellenőrzését. Mindemellett a jogalkotó egyúttal az Országos Bírói Tanács feladatává is teszi a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzését. Ennek érdekében az OBT adatszolgáltatást kérhet az OBH elnökétől, illetve az OBT tagjai iratbetekintés útján is ellenőrizhetik a gazdálkodást. Fontos azonban utalni arra, hogy az egyes bíróságok – mint önálló költségvetési szervek – ellenőrzése az OBH elnökének joga és kötelezettsége, hiszen az OBT a központi igazgatást, nem a helyi igazgatást ellenőrzi. [Bszi. 103. § (2) bekezdés b) pontja]

A bírói illetmény rendszerét sarkalatos törvény határozza meg, míg a bírói alapilletmény mértékét az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A bírák illetménye nem pusztán egy költségvetési kérdés, hiszen a bírói függetlenség szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy a bírák megfelelő javadalmazáshoz jussanak. Sajnálatos módon a bírói bérek bruttó értéken és a vásárlóerőt figyelembe véve is a legalacsonyabbak az Európai Unióban, és az elmúlt nyolc évben történt bérfejlesztés az infláció mértékét sem érte el.

Az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata (ENCJ), a Nemzetközi Bírói Egyesület (IAJ), az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) és a Magyar Bírói Egyesület is többször felhívta a figyelmet arra, hogy a bírák részére járó juttatásnak tükröznie kell a felelősségteljes munkájuk súlyát, a bérezésüknek is biztosítania kell függetlenségüket. Ennek fontosságát mutatja az is, hogy a jogalkotó az OBT részére biztosítja a jogot az egyéb juttatások részletes feltételeinek és mértékének véleményezésére. [Bszi. 103. § (2) bekezdés c) pontja]