A bírói illetmény emeléséről

A bírói illetmény emeléséről

2018.12.17.

A 2018. december 13-án megtartott kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a Kormány szándéka szerint legkésőbb 2020. január 1-jével a bírák javadalmazására új bértáblát vezetnek be. Az Országos Bírósági Hivatal közleményt adott ki „Célt ért az OBH: 2020-tól emelkednek a bírói illetmények” címmel. Noha a cél talán nem olyan távoli, de el még biztosan nem értük. Érdemes viszont feleleveníteni, milyen út vezetett ide, és kik vettek még részt a bírói hivatásrend arányos és tisztességes javadalmazásának elérése iránti törekvésekben az elmúlt években.

2015. február 27-én a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) és az Országos Bírósági Hivatal közösen szervezte meg a bírói életpálya-modell konzultációt, majd a bírói életpálya-modellről az Országos Bírói Tanács is tárgyalt 2015. március 10-én. Az ülésen dr. Szabó Sándor, az OBT jelenlegi elnöke is felszólalt, akkor még az OBH elnöke által felállított munkacsoport képviseletében. A közös erőfeszítések részeként az OBH elnöke, az Országos Bírói Tanács, a MABIE és a Bírósági Dolgozók Szakszervezete 2015. április 2. napján, a bírói életpálya koncepció második konzultációs napján megállapodott a Bírói Életpálya Szakértő Testület (BÉSZT) felállításáról a bírói életpálya modellel kapcsolatos szakmai, koncepcionális kérdések folyamatos egyeztetése érdekében. A megállapodás szövege itt olvasható.

Az említett közös munkának egyik pozitív hozadéka 2016. október 1-től az 5%-os bírói illetményalap emelése, amelyet további kétszer 5%-os emelés követett. A teljességhez hozzátartozik, hogy az illetményalap érdemi megemelésére ezt megelőzően utoljára 2004-ben került sor, és amint arra a Magyar Bírói Egyesület is felhívta a figyelmet, a közszférában az utóbbi években átlagosan 52,6%-os béremelés történt,  szemben a bírói illetményalap 16,5%-kal emelésével. Az utolsó jelentős bérfejlesztés óta a hazai átlagkereset 115%-kal nőtt, azonban a bírói bérek csupán 36,58%-kal emelkedtek. A bíró bérek növekedése az inflációt sem követte, így az elmúlt időszakban összességében 73,66%-os reálbércsökkenés volt mérhető.

2018. szeptember 1-jétől az ügyészek lényeges pótlék-emelésben részesültek, így bérezésük jelenleg átlagosan 20-30%-kal meghaladja a bírák javadalmát. Ezzel a kérdéssel az Országos Bírói Tanács is foglalkozott 2018. október 3-ai ülésén, amikor konkrét kérdésekkel fordult az Igazságügyi Minisztérium képviselőjéhez. Magyarország Kormánya a bírói bérek emelésének szándékát először 2018. október 6-án jelentette be.

Milyen koncepciók vannak a bírói illetményemelésre?

A BÉSZT által kidolgozott koncepció – az illetményalap emelése nélkül, az eddigi pótlékok megőrzése mellett – a beosztási pótlékot és a szolgálati időhöz kötött szorzók általános emelését írta elő a legalsó fizetési fokozattól kezdve. A kidolgozott javaslat célja abban foglalható össze, hogy az ítélkező bírák illetménye lényegesen, legalább 30-50%-kal emelkedjen, miközben a legmagasabb besorolású igazságügyi alkalmazottak (különösen a bírói kinevezés előtt álló bírósági titkárok), és a kezdő bírák illetménye közötti arány-eltolódás is megszűnjön. A koncepció másik fő mozgatója, hogy a bírákat érdekeltté tegye az előmenetelben, mivel jelenleg egy címzetes törvényszéki bírói címet viselő kerületi bírósági bírót az illetmény egyáltalán nem motiválja abban, hogy magasabb szintű bíróságra pályázzon és az ott lévő nehezebb ügyeket tárgyalja, esetlegesen nagyobb munkateher mellett.

2018 tavaszán az OBH elnöke arról tájékoztatta a Bírói Életpálya Szakértői Testület tagjait és az összbírói értekezleteket, hogy egy javaslatot terjesztett elő a bírói bérek lényeges megemelésére. Ezt a törekvését a költségvetés véleményezése során az Országos Bírói Tanács is támogatta, illetve a MABIE választmánya is pozitívan nyilatkozott róla. Ezen koncepció részletei a bírák széles köre előtt egyelőre nem ismert.

Mit képvisel az Országos Bírói Tanács az illetményemelés kapcsán?

Az OBT eddig alapvetően a BÉSZT keretei között próbált közreműködni a koncepciók kidolgozásában, amelynek összehívását többször is kezdeményezte, emellett az utóbbi félévben szinte minden ülésén felvetődött az illetményemelés kérdése. Az Országos Bírói Tanács – egyezően a MABIE törekvéseivel és a BÉSZT-ben korábban elfogadott koncepcióval – a jövőbeni illetményemelés kapcsán a következőket fogja szem előtt tartani.

1. A bírói hivatással és felelősséggel arányos javadalmazás nem előjog vagy jutalom, hanem az Alaptörvényben garantált bírói függetlenség alkotórésze, az igazságszolgáltatás szervezeti integritásának és az ítélkezés színvonala folyamatos emelésének a záloga. Fontos ezért, hogy a döntéshozók az illetményemelés kérdésére – a hatékonyabb és megbízhatóbb igazságszolgáltatás bizonyított gazdaságélénkítő hatása miatt – elsősorban ne költségvetési kiadásként, hanem befektetésként tekintsenek.
2. A bíráknak nem eseti jutalmakat, és vezetői döntés alapján járó kiegészítő pótlékokat, hanem tisztességes és kiszámítható illetményt kell biztosítani. Könnyen belátható, hogy a diszkrecionális juttatások mindig magukban hordozzák a befolyásolás lehetőségét, amely integritási kockázat.
3. A bírói illetményrendezés most már elodázhatatlan és égetően sürgős kérdés, amelynek végrehajtásával nem lehet éveket várni. Az a tény, hogy 2018. szeptember 1-jével az ügyészek illetménye fejlesztésre került, azonban a bírói illetmény-emelés elmaradt, a két hivatásrend között indokolatlan és nem megmagyarázható bérfeszültséget okoz.
4. Az illetményemelésnek elsőként az ítélkező bírókra kell fókuszálnia, másodsorban az igazgatási vezetőkre. A bírák függetlenül ítélkeznek, a közhatalom gyakorlásáért viselt felelősségük önálló, miközben az igazgatás feladata, hogy ennek a legjobb feltételrendszerét biztosítsa. Fontos, hogy az illetményrendszer egyaránt érdekeltté tegye a bírót a szakmai előrelépésre és az igazgatási feladat vállalására.
5. Olyan mechanizmust kell a rendszerbe építeni, hogy a bírói illetménynek a kötelező minimálbérhez és a bruttó átlagbérhez viszonyított aránya – amely az utóbbi időszakban drasztikus mélypontra süllyedt – a jövőben is folyamatosan kiigazításra kerüljön, így a bírák munkaerőpiaci helyzete hosszú távon is megnyugtatóan rendezett legyen.

Mennyit keres egy bíró?

A bírói illetményről a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezik, az illetményalapot a mindenkori költségvetési törvény állapítja meg (jelenleg bruttó 453 330 forint). A bírák alapilletményét az illetményalap és a szolgálati idő szerinti besorolásnak megfelelő fizetési fokozat szorzószámának (1,00-1,75) szorzata adja. Ezen felül a járásbírósági bírák bruttó 45 330 forint, a törvényszéki bírák 90 665 forint, az ítélőtáblai bírák bruttó 181 335 forint, míg a kúriai bírák bruttó 272 000 forint beosztási pótlékban részesülnek. A bírósági vezetők pótléka is csupán 68-270 ezer forint között mozog.

A jelenlegi bértábla szerint egy 10 éves gyakorlattal rendelkező törvényszéki bíró illetménye a pályakezdő kerületi bírósági bíró illetményét mindössze 30%-kal haladja meg, egy 20 éves szolgálati idővel rendelkező ítélőtáblai bíró illetménye pedig 60%-kal. Természetesen a bírák kis részét nevezik ki az ítélőtáblára vagy a Kúriára, és arányait tekintve kis részük lát el vezetői feladatokat is. Egy nem vezető beosztású törvényszéki bíró javadalmazása néhány évvel nyugdíj előtt, 35 éves szolgálati jogviszonnyal a háta mögött sem éri el a kezdőbírói bér kétszeresét. Ez pályaelhagyáshoz és egyre nagyobb fluktuációhoz vezet.

A javadalmazás kapcsán azt is meg kell jegyezni, hogy szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak arra nézve, hogy a bírák hivatali idejük alatt kereső tevékenységként csak tudományos, oktatói, sporttal kapcsolatos, művészi és szerzői jogi védelemben részesülő alkotómunkát végezhetnek, emiatt saját és családjuk megélhetését a bírói javadalmazásból kell biztosítaniuk.

Miért fontos bírói illetmény emelése és mivel fenyeget enne elmaradása?

Amint arra az Országos Bírói Tanács korábban is nyomatékosan felhívta a figyelmet, a megfelelő mértékű bírói illetmény a bírói függetlenség alappillére. Az Európai Unió Bírósága a Portugál Bírák Egyesülete és a Portugál Számvevőszék között folyamatban lévő ügyben meghozott előzetes döntéshozatali ítéletében részletesen kifejtette: az, hogy a bírák olyan szintű illetményben részesüljenek, „amely összhangban áll az általuk ellátott feladatok jelentőségével, a bírói függetlenség lényegi biztosítékát alkotja”. (C‑64/16. számú ítélet 45. bekezdése, 2018. február 27.)

Nem feltétlenül célravezető a külföldi bírák jövedelmével összehasonlítani a magyar bírák illetményét, azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy Magyarország évek óta sereghajtó az uniós tabellán, azaz olyan országok is megelőzik, mint Románia vagy Bulgária. Hasonlóan kedvezőtlen képet mutat a kezdőbírói alapilletmény egy főre jutó éves GDP értékéhez viszonyított aránya: ez az érték Magyarország esetében mindössze 1,14, míg Románia esetében 2,79, Bulgária esetében 2,38, Szlovákia esetében 2,25, Csehország esetében 1,82 és Lengyelország esetében 1,73.

Még beszédesebb a bírói alapilletménynek a kötelező minimálbérhez és a bruttó átlagkeresethez viszonyított aránya, azaz, hogy egy egyetemi végzettséggel és szakvizsgával rendelkező bíró mennyivel kap többet az átlagkeresetnél, illetve a minimálbérnél. Ezt nemzetközi összehasonlításban is mérte az Európa Tanács a 2014-es CEPEJ jelentésben. Mindkét érték folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ez pedig azt tükrözi, hogy a bírói hivatás és az ítélkezés fontosságát a döntéshozók Magyarországon egyre kevésbé ismerik el. A bírói illetmény vásárlóereje és ezáltal a bírák munkaerőpiaci helyzete jelenleg siralmasnak mondható.