Az OBT a 65/2022. (IX.07.) számú határozatával szövegszerű javaslattal állt elő a saját hatásköreit és működési feltételeit érintő törvények módosítására vonatkozóan. A javaslat dr. Senyei György OBH elnök íróasztalán van, annak továbbítása az ő döntésén alapul.

A kezdeményezés célja a bíróságok jogállami működésének biztosítása, az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom növelése, valamint az OBH elnöke felett gyakorolt felügyeleti jogkör hatékonnyá tétele.

Előzmények

Az Országos Bírói Tanács (OBT) már több alkalommal tett kísérletet arra, hogy az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökét felhívja az OBT hatásköreit és működési feltételeit érintő jogszabályok módosításának kezdeményezésére, de ezek egyetlen egyszer sem vezettek sikerre.

Az OBT 2018. május 16. napján bizottságot állított fel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény módosításának kezdeményezését érintő előterjesztés előkészítésére.[1]

Az OBT a 2018. október 3-i ülésén a bizottság előterjesztését érdemben tárgyalta és kezdeményezte az OBH elnökénél, hogy a Bszi. 76. § (1) bekezdés b) pontjában írt jogkörében eljárva javasolja az igazságügy miniszternek a bíróságokat érintő jogszabályok módosításának kezdeményezését.[2]

Ezt követően a 2019. december 4. napján tartott ülésen a korábbi javaslat sorsa ismét napirendre került. Az OBT úgy döntött, hogy tartalmilag változatlan formában egyetért a jogszabály-módosítási javaslatokkal, azonban nem fogad el újból a Bszi. 103. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatot, hanem az előterjesztést továbbítva azzal fordul az igazságügyi miniszterhez és az OBH elnökéhez, hogy párbeszédet kezdeményezzen a témában.

Az OBT 2020. július 1. napján megtartott ülésén felvetésre került, hogy a bíróságokat érintő sarkalatos törvények módosítása kapcsán a korábbi előterjesztés kiegészítésre kerülhetne olyan módon, hogy az OBT a Magyar Bírói Egyesülettel közösen, a bírák véleményét beszerezve előkészít egy olyan munkaanyagot, amely meghatározza azokat a területeket, ahol változásra van szükség.

Az OBT elnöke az OBT honlapján 2020. július 30-án felhívással fordult a bírák és más hivatásrendek gyakorlói felé, hogy a bíróságokat érintő jogszabályok módosítása, az igazságszolgáltatás szervezeti és igazgatási reformja témájában javaslatokat és észrevételeket küldjenek az OBT számára.

Az Országos Bírói Tanács a 2022. július 6-i ülésén döntött arról, hogy bizottságot hoz létre az Országos Bírói Tanács hatásköreit és működési feltételeit érintő jogszabály módosításra vonatkozó javaslatok kidolgozására. [3]

Történeti áttekintés

A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 1991. november 29-től hatályos módosítása tette lehetővé a megyei bírói tanácsok és az Országos Bírói Tanács megalakulását, melynek tagjait és póttagjait az összbírói értekezletek titkos szavazással választották.

A rendszerváltozás után folytatódott a bíróságok minisztériumi igazgatása. A bírói önigazgatást megtestesítő összbírói értekezlet, kollégium, bírói tanács és Országos Bírói Tanács erős közjogi jogosítványokkal csak a költségvetés terén rendelkeztek. A bírák kinevezésére a megyei bíróság elnöke a bírói tanácsok egyetértésével tett javaslatot az igazságügyminiszternek. A bírák felett a munkáltatói jogokat az igazságminiszter gyakorolta és ő döntött bírák más megyei bíróságra történő kirendeléséről is. Az igazságügyminiszter nevezte ki a megyei bíróságok elnökét, elnök-helyettesét, kollégiumvezetőjét, helyettesét, míg a megyei bíróság elnöke nevezte ki a többi bírósági vezetőt (helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezető, csoport-vezető helyettes, tanácselnök). Minden vezetői álláshelyet pályázat útján kellett betölteni és a bírói önigazgatási testületek véleményt nyilvánítottak vagy egyetértési jogot gyakoroltak.

A fenti modell megváltoztatását többféle igény hívta életre, a korporatív igazgatási rendszert az 1997. évi LXVI. törvény teremtette meg. A bíróságok központi igazgatási feladatait az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) látta el. A 9 választott bíróból, az igazságügy miniszterből, a Legfőbb Ügyészből, az Országos Ügyvédi Kamara elnökéből, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által delegált egy-egy országgyűlési képviselőből és a Legfelsőbb Bíróság elnökéből álló testület jogi személyiséggel rendelkezett, irányítása alatt egy Hivatal működött. Az OIT tagjai nem voltak visszahívhatóak, velük szemben fegyelmi eljárást csak az OIT egyetértésével lehetett indítani. A helyi szintű bírói önigazgatás szervei a bírói tanácsok maradtak, de jogkörei szűkültek, bírói, bírósági vezetői pályázatoknál csupán véleményezési joguk maradt. A bírói álláspályázatok kiírásáról az ítélőtábla vagy megyei bíróság elnöke döntött, az újonnan kinevezett bírót az OIT osztotta be első szolgálati helyére. A Legfelsőbb Bíróság elnökét az Országgyűlés választotta, az OIT nevezte ki és mentett fel az ítélőtáblák és megyei bíróságok elnökeit, elnök-helyetteseit, kollégiumvezetőit. A vezetői pályázatokról az összbírói értekezlet vagy a kollégium nyilvánított véleményt.

A bíróságok központi igazgatásának bizonyos hátrányait kívánta kiküszöbölni a jelenleg is működő prezidenciális modell, melyet a 2011. évi CLXVI. törvény alakított ki. Az OIT valamennyi igazgatási jogköre az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezébe került, míg a szakmai irányításért a Kúria elnöke felelt. A bírói önigazgatást az Országos Bírói Tanács testesítette meg, az eleinte viszonylag szűk hatáskörei és kifejezetten gyenge jogosítványai a Velencei Bizottság jelentése után némileg kibővültek és minimálisan erősödtek.

Nemzetközi elvárások

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az Emberi Jogok Európai Egyezménye egyaránt megfogalmazza, hogy mindenkinek egyenlő joga van ahhoz, hogy ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes, nyilvános és méltányos eljárásban tárgyalja.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 1985-ben fogalmazta meg a Bíróságok Függetlenségének Alapelveit, amely a bírák kinevezése kapcsán előírta, hogy a kiválasztás rendjébe olyan garanciákat kell beépíteni, amelyek meggátolják a hátrányos megkülönböztetést és a szubjektív elemek érvényesülését. A bírák előmenetele során az egyéni képességeket, a pártatlan ítélkezésre való alkalmasságot, a becsületességet és a gyakorlati időt kell figyelembe venni.

Az Európa Tanács R (94) 12 ajánlása előírta, hogy a bírák hivatali előmenetelét érintő minden döntést objektív kritériumokra kell alapítani, a bírák kiválasztása, előmenetele kizárólag érdemeik alapján dönthető el, figyelembe véve képzettségüket, feddhetetlenségüket, képességeiket és munka-hatékonyságukat. A döntéshozó szerveknek függetlennek kell lenniük a kormánytól és a közigazgatástól, ennek érdekében olyan szabályokat kell hozni, melyek biztosítják, hogy tagjait a bírák maguk választhassák meg.

Az Európai Bírák Konzultációs Tanácsa (CCJE) 2010-ben kiadott Magna Chartája az igazságszolgáltatás jogállami elvei között említi, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének ki kell terjednie különösen a bírák objektív alapon történő kinevezésére, előmenetelére, elmozdíthatatlanságára, képzésére, mentelmi jogára, fegyelmi felelősségére és javadalmazására. Kifejezetten előírja, hogy a függetlenség biztosítása érdekében minden állam köteles olyan bírói tanácsot vagy más testületet felállítani, amely egyaránt független a törvényhozástól és végrehajtó hatalomtól, legalább túlnyomó többségében bírákból áll és tagjait a bírák választják.

Az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata (ENCJ) alapelvei, ajánlásai és iránymutatásai rögzítik, hogy alapvető elvárás a bírói önigazgatás autonómiájának biztosítása. Ezért elengedhetetlen, hogy a tanácsok a bírák előmenetele, képzése és továbbképzése, fegyelmi és etikai felelőssége, a bíróságokkal szembeni panaszok, a hatékonyság-menedzsment, a bíróságok központi igazgatása, a bíróságok költségvetése és a bíróságokat érintő jogalkotás kezdeményezése terén meghatározó jogosítványokat kapjanak. A bírák kiválasztása minden esetben kizárólag az érdemeken és képességeken alapulhat és a kinevezés során a végrehajtó és törvényhozó hatalomtól független önigazgatási testület akaratának kell érvényesülnie. A Lisszaboni Nyilatkozat 2018 június 1-jén egyenesen úgy fogalmazott, hogy fontos, hogy „a bírói önigazgatást megtestesítő tanácsok maguk kezdeményezzék és irányítsák a pozitív változások folyamatát az igazságszolgáltatás függetlensége, elszámoltathatósága, és az ítélkezés magas színvonalának elősegítése érdekében, hogy a bíróságok képessé váljanak az egyszerre pártatlan, időszerű és hatékony igazságszolgáltatás biztosítására az általános közjó érdekében.”

Magyarország az igazságszolgáltatás rendszerének kialakítása során szuverenitást élvez, de ezen a téren az ENSZ, az Európa Tanács tagjaként, az Európai Unió tagállamaként a vonatkozó dokumentumok által egyértelműen meghatározott jogállami feltételeknek megfelelő jogszabályi környezetet kell kialakítania. Ennek érdekében meg kell teremteni a törvényhozástól és a végrehajtó hatalomtól független bírósági szervezetrendszert, a bírósági igazgatásban a hatékony felügyelet érdekében ki kell alakítani a fékek és ellensúlyok rendszerét és a kinevezéstől kezdődően a képzésen, a fegyelmi felelőségen, a bíróvizsgálatokon, a kirendelésen, előmenetelen keresztül a javadalmazásig bezárólag biztosítani kell az egyes bíró függetlenségét.

Az OBT eddigi jogalkotási javaslatai

1. Az Országos Bírói Tanács 2018. október 3-i ülésén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény módosításának kezdeményezését érintő előterjesztés előkészítésére létrehozott bizottság előterjesztését megtárgyalta és elfogadta a 99/2018. számú határozatot az érintett jogszabályok módosításának kezdeményezéséről.

1. Az OBT 2019. december 4. napján tartott ülésen úgy döntött, hogy tartalmilag változatlan formában egyetért a jogszabály-módosítási javaslatokkal, azonban nem fogad el újból a Bszi. 103. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatot, hanem az előterjesztést továbbítva azzal fordul az igazságügyi miniszterhez és az OBH elnökéhez, hogy párbeszédet kezdeményezzen a témában.

3. Az OBT a 2020. szeptember 21-én kelt 107/2020. határozatával indítványozta, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke kezdeményezze a Bjt. 3. § (4a) bekezdésének módosítását olyan módon, hogy az Alkotmánybíróság azon tagjai, akik az alkotmánybíróvá választásuk előtt nem voltak bírók, kizárólag a Bjt. 7. §-ának megfelelően pályázat útján nyerhessenek bírói kinevezést.

4. Az OBT a 2020. október 7-én elfogadott 116/2020. számú határozatával indítványozta, hogy az OBH elnöke kezdeményezze a Bjt. 57.§-nak olyan irányú módosítását, hogy az OBH-ba határozott időre kinevezett bíró ne legyen beosztható.

5. Az OBT a 2021. novemberi ülésén felkérte az OBH elnökét, hogy jogszabály módosítási kezdeményező jogkörével élve a Bszi. 108.§ (1) és (2) bekezdésének módosítását akként terjessze elő, hogy az OBT megfelelő intranet felülethez jusson.

6. Az OBT a 2022. január 5-én a 4/2022. számú határozatában indítványozta, hogy az OBH elnöke kezdeményezze a bíróvizsgálatot érintő jogszabály módosítását akként, hogy az érdekelt, különösen az első kinevezésre tekintettel vizsgált bíró kapjon hatékony jogorvoslati jogot úgy, hogy a vizsgálat eredménye ne eredményezze a bírói szolgálati jogviszony automatikus megszűnését, arra csak a szolgálati bíróság – megfelelő garanciákkal ellátott, szabályozott eljárásban – legyen jogosult és a bíró szolgálati jogviszonya a jogorvoslati eljárás jogerős befejezéséig maradjon fenn.

7. Az OBT a 2022. március 2-i ülésén hozott 17/2022. számú határozatával felkérte az OBH elnökét, hogy a végrehajtói fegyelmi bíróságok összetételét érintően kezdeményezzen jogszabály módosítást annak érdekében, hogy a végrehajtók fegyelmi ügyeiben a végrehajtói fegyelmi tanácsok három hivatásos bíróból álló tanácsban járjanak el és a vizsgálóbiztosi tisztséget is hivatásos bíró töltse be.

8. Az OBT a 2022. július 6-i ülésén felkérte az OBH elnökét, hogy kezdeményezzen jogszabály módosítást annak érdekében, hogy több, egyidőben elbírálás alá eső pályázat esetén a pályázatok elbírálásának sorrendje pontosan szabályozott legyen.

A fenti kezdeményezések eddig egyetlen esetben sem vezettek az érintett jogszabályok részbeni módosításához sem.

Az OBH elnöke 2022. május 9-én a bíróvizsgálattal kapcsolatos jogszabály módosítási javaslatának tervezetét megküldte az OBT-nek. A testület a június 13-i ülésén a javaslattal egyetértett, de a javaslat további sorsáról nincs tudomása.

A szabályozás újragondolásának szükségessége

Kijelenthető, hogy a legutóbbi modellváltás óta már eltelt annyi idő, hogy megvizsgálhassuk a tapasztalatokat és felismerjük azokat a szabályozási pontokat, amelyek változtatást igényelnek. Ezen időszak alatt új összetételű OBT alakult, sőt, a 2018-ban megválasztott OBT tagsága is jelentősen megváltozott, már két OBH elnök és két Kúria elnök szakmai tevékenységét követhettük nyomon.

A hatálybalépése óta mind a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, mind a bírák jogállásáról szóló törvény számtalan módosításon esett át, a Bszi. mintegy 24 alkalommal változott, de az OBT-re vonatkozó szabályok jórészt ugyanaz maradtak. A módosítások egy részére még 2012-ben került sor a Velencei Bizottság jelentése alapján, a későbbiek inkább technikai jellegű változtatások voltak. A jogi környezet megdermedéséből azonban nem az a következtetés vonható le, hogy a szabályozás nem igényel bizonyos szintű korrekciót, éppen ellenkezőleg.

Az OBT-t a jogalkotási folyamatokba nem vonták be, az igazságügyi miniszter OBT tag kérésére OBT ülésen adott válasza szerint a jelenlegi gyakorlaton – miszerint az OBT csak az OBH elnöke felé tehet javaslatokat – nem kívánnak változtatni.

A bizottság a változtatás igényét három aspektusból vizsgálta. A legkézenfekvőbb az OBH – OBT közjogi viszonyának áttekintése volt, ezek forrása az OBT jegyzőkönyvei, határozatai voltak. Ezt követte a szabályozás jogállami kereteit meghatározó és ebből a szempontból nélkülözhetetlen nemzetközi szervezetek jelentései és nem utolsósorban a hazai bírói kar bírói függetlenséggel kapcsolatos anonim módon szolgáltatott véleménye.

A bizottság az OBH – OBT közjogi viszony áttekintése során kizárólag a problémákat felvető döntésekre, gyakorlatokra fókuszált, hiszen a jogalkotói szándéknak megfelelő eljárások semmilyen korrekciót nem igényelnek. Emiatt úgy tűnhet, hogy csak kritikai megállapítások születtek, ami igaz is, de célunk a javításra szoruló területek feltárása és nem az OBH elnöke tevékenységének általános vizsgálata volt, hiszen azt az OBT egyéb jogköreinek gyakorlása során rendszeresen megteszi.

Az OBH – OBT közjogi viszonyának alakulása

2012-től 2019 decemberéig tartó időszak:

Az OBH jogszabályi feladatai 2012. óta nem nőttek, ennek ellenére az OBH-ban dolgozók létszáma 2012-höz képest majdnem a duplájára emelkedett és 2020-ig a feladatok jellege sem szorítkozott kizárólag a központi igazgatásra, voltak ezek között szakmai jellegű tevékenységek, de a bíróságok alkotmányos feladatától idegen kulturális programok is. Ezen túlmenően az OBH elnöke centralizált hálózatokat alakított ki, melyek szakmai vezetőit nem átlátható módon választotta ki, 2020-ig egyfajta klientúraépítés folyt. Ezzel együtt a modellváltás egyik kiemelt célja, a szintenkénti és ügyszakonkénti munkateher mérése és az ezen alapuló létszámgazdálkodás a mai napig nem valósult meg, igaz, az OBH jelenlegi elnöke ennek érdekében tett előremutató intézkedéseket. A digitalizáció elodázhatatlan és szükséges volt a bírósági szervezetrendszerben is, de az jelenlegi formájában indokolatlanul sok és esetenként duplikált munkaterhet ró igazságügyi alkalmazottra, bíróra egyaránt. A kommunikáció terén történtek előrelépések, noha a bíróságok központi honlapjának tartalmát a mai napig az OBH elnökének döntése határozza meg, míg a korábbi elnök az OBT-vel folytatott harc egyik csatatereként használta és 2018. tavaszán minden OBT-t érintő tartalmat törölt onnan.

Az OBT választott tagjainak száma a 2018 tavaszán történt sorozatos lemondások miatt 10 főre csökkent és a testületben nem volt munkajogi-közigazgatási ügyszakos bíró.

A jelenlegi jogszabályi környezetben történhetett meg, hogy az OBH elnöke 2018. április 27-én arról tájékoztatta a testületet, hogy illegitimnek tekinti az OBT-t, erre hivatkozással megtagadta a jogszabály alapján őt terhelő együttműködést. Ez csak a kezdete volt annak a másfél évnek, ami joggal tekinthető a bírósági igazgatás mélypontjának, a bírósági szervezetrendszer alkotmányos válságának. Az OBT abban a helyzetben sem tévesztette szem előtt alkotmányos kötelezettségét és a Bszi.-ben biztosított jogaival élve mindent megtett annak érdekében, hogy a bírósági igazgatás felügyeletét ellássa.

Az OBT a fentiek miatt 2018. május 2. napján felhívta az OBH elnök figyelmét a bírói, bírósági vezetői álláspályázatok és kirendelések során a sarkalatos törvényben foglaltak jövőbeni maradéktalan betartására. [4]

Az OBT 2018. május 16-án felhívta az OBH elnökét, hogy az OBT felé fennálló, sarkalatos törvényben előírt kötelezettségeinek – jogi álláspontjától függetlenül – tegyen eleget, és a szükséges előterjesztéseket tegye meg.[5]

Erre az időszakra jellemző volt, hogy az OBH elnöke törvénysértően nyilvánított eredménytelenné bírói vagy bírósági vezetői pályázatokat. Nem az ügyteher egyenletes elosztása vagy szakmai fejlődés céljából, hanem tényleges vezetői feladatok ellátása érdekében rendelt ki bírákat más bíróságokra. Bírósági vezetői pályázatok másodszori eredménytelenné nyilvánítása után nem haladéktalanul intézkedett vezető megbízása iránt.

Ennek ellenére az OBH elnöke 2018. április 27-e után egyetlen előterjesztést sem tett az OBT felé, ülésein egyetlen alkalommal sem jelent meg, kommunikációjában illegitimnek, nem törvényesen működőnek nevezte az őt ellenőrizni hivatott testületet, ezen kijelentését több alkalommal megismételte levelezéseiben, a bíróságok központi honlapján és a sajtóban tett nyilatkozataiban.

Az OBH elnöke 2019. február 20-ig folyamatosan megtagadta, hogy az OBT tagjai az OBH működését érintő iratokba betekintsenek, ezzel megakadályozta az OBT tagjai számára biztosított ellenőrzési jogosultság gyakorlását.

Az OBH elnöke 2018. május 2. és 2018. december 31. között legalább 14 bírósági vezetői pályázatot nyilvánított olyan módon eredménytelenné, hogy az indokolás továbbra sem volt része a határozatoknak, azonban az OBH elnöke 11 esetben a véleményező testületek felé „tájékoztatás” elnevezésű okiratban számot adott a döntése indokairól. Aggályos volt, hogy a határozatok keltezése és a határozat számában feltüntetett dátum – egyes esetekben – nem mutatott egyezőséget, illetőleg a tájékoztatók ügyviteli iktatása is részben utólagosan történt meg. Ezek időszerű teljesítése ekként nem volt követhető, nem volt igazolható, és kétségeket vetett fel. Kilenc vezetői pályázat esetében az OBH elnöke „az OBT törvényes működésének hiányára” hivatkozott, amely nem fogadható el törvényes indokként. Az OBT törvényes működésének hiányára történő hivatkozás egyoldalú jogértelmezésén alapult, amelyből az OBH elnöke nem vonhatott volna le az OBT jogköreit elvonó önkényes jogi következtetéseket. Három esetben az OBT nem tudott állást foglalni az eredménytelenné nyilvánítás törvényességéről, mert továbbra sem kapott lehetőséget ezen iratok megismerésére. Az OBH elnökének gyakorlatában a bírói kinevezések kapcsán pozitív és érdemi változás volt tapasztalható, a vizsgált időszak bírói pályázatainak eredménytelenné nyilvánításai törvényesek voltak.

Az OBH elnöke a 2018. május 16. napján történt felhívás ellenére egyetlen személyzeti előterjesztést sem továbbított a rövidebb lemondási idő, munkavégzés alóli mentesítés, illetve a felmentési időre vonatkozó munkavégzés törvényi szabályoktól eltérő megállapítása iránt, ezzel elvonta az OBT hatásköreit.

Az OBH elnöke az OBT 2018. október 3. napján közölt felhívása ellenére nem vizsgálta ki a Szegedi Törvényszék elnökének azon igazgatási döntését, amellyel a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökévé – az OBT hozzájárulását ki nem kérve – olyan pályázót nevezett ki, aki a tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte, megsértve ezzel a Bszi. 127. § (4) bekezdésében foglaltakat.

Az OBH elnöke – az OBT 2018. július 9-én tett jelzése ellenére – elmulasztott megfelelő tájékoztatást adni az általa kinevezett bírósági vezetők vizsgálatának 2017. és 2018. évben történt lefolytatásáról, továbbá az országos átlagos munkateher 2018. évi megállapításáról, valamint nem megfelelően teljesítette a bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálásának 2017-ben folytatott gyakorlatáról szóló beszámolóját, ezzel megszegte a Bszi. 76. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint (6) bekezdés c) pontjában és 103. § (3) bekezdés f) pontjában foglaltakat.

Az OBH elnöke – a 2018. július 26. napján kelt felhívás ellenére – nem továbbította az OBT felé a bíróságok által szolgálati bírónak kinevezni javasolt személyek adatait tartalmazó előterjesztéseket, ezzel ellehetetlenítette az OBT Bszi. 103. § (3) bekezdés g) pontjában rögzített hatásköre gyakorlását, egyúttal megszegte a 25/2012. (XII.21.) OBH utasítás 1. § (1) bekezdésében írtakat.

Az OBH elnöke 2018. június 21. napjától 2019. február 6. napjáig összesen 11 utasítást alkotott meg és hirdetett ki, amelyeket nem küldött meg az OBT-nek véleményezésre, ezzel megsértette a Bszi. 103. § (1) bekezdés c) pontjának és a 10/2016. (X.26.) OBH utasítás 6. és 15. §-ának rendelkezéseit.

Az OBH elnöke 2018. június 29-én úgy módosította a szabályozókról szóló 10/2016. (X.26.) OBH utasítást, hogy az OBT véleményének beszerzésére a jövőben a már kihirdetett utasítások esetében kerüljön sor, így a testület véleményező szerepét a jövőre nézve teljesen formálissá tette, ezzel kiüresítette az OBT sarkalatos törvényben előírt hatáskörét.

Az OBH elnöke a bíróságok 2019. évi fejezeti költségvetési javaslatát csak a javaslat előterjesztését követően tette megismerhetővé az OBT tagjai számára, míg a bíróságok költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját, és az egyéb juttatások részletes feltételeinek és mértékének 2019. évre történő meghatározására vonatkozó javaslatát egyáltalán nem terjesztette az OBT elé, költségvetési javaslatát a sarkalatos törvényben írt véleményezés és így az OBT véleményének ismertetése nélkül terjesztette a Kormány és az Országgyűlés elé. Az OBH elnöke ezzel megszegte a Bszi. 76. § (3) bekezdés a) pontjában írtakat, és elvonta az OBT-nek a Bszi. 103. § (2) bekezdés a)-c) pontjában írt hatásköreit.

Az OBH elnöke az OBH költségvetési címén belül az OBT-re vonatkozó költségvetési rész tekintetében elmulasztotta az OBT véleményének előzetes kikérését a költségvetés előterjesztésekor, később pedig elzárkózott az OBT 2019. évi költségvetése kapcsán a szükséges együttműködési megállapodás megkötésétől. Az OBH elnöke 2018. november 20. napja óta nem utalványozta az OBT működésével kapcsolatosan felmerült költségeket (rendezvény részvételi díja, szállás, utazás, ülések költségei stb.), ezzel megszegte a Bszi. 76. § (3) bekezdés a) pontjában és a Bszi. 104. § (1) bekezdésében foglaltakat, és a sarkalatos törvény rendelkezéseivel ellentétesen ezzel is akadályozta az OBT-t alkotmányos feladatának ellátásában.

Az OBH elnöke 2018. december 6. napja óta a bíróságok központi honlapján nem tette elérhetővé az OBT 2018. decemberi ülésének összefoglalóját és a 2019. évi üléstervet sem, ezzel megszegte a Bszi. 108. § (1) bekezdésében írtakat.

Az OBH elnöke a 2018. május 2. és 2018. december 31. között időszakban összesen tizenegy esetben egyáltalán nem, három esetben nem megfelelően, egy esetben pedig késve teljesítette az OBT-nek a hozzá intézett megkereséseiben, felhívásaiban foglaltakat.

Az OBH elnöke 2019. január 7. napjával a Debreceni Ítélőtábla bíráját a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetésével, 2019. február 5. napjával pedig a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetésével bízta meg pályázat nélkül egy évre olyan módon, hogy ezen időszakra áthelyezte őket egyik bíróságról a másikra a vezetői feladat ellátására. Határozatában a Bszi. olyan szakaszára hivatkozva, amely kizárólag a vezetői álláshely pályázat útján történő elbírálásáról, azaz a pályázó vezetői kinevezéséről és erre tekintettel való áthelyezéséről szól. Időszakos áthelyezést a sarkalatos törvény nem ismer, áthelyezésre eleve csak nyertes pályázatot követően van lehetőség. Az OBH elnökének ezen intézkedése a bírókirendelés garanciális szabályának megkerülését célozta. Az OBH elnöke ezzel – ténylegesen – figyelmen kívül hagyta az OBT-nek 2018. május 2. napján a kirendelések törvényessége tárgyában tett jelzését.

Az OBH elnöke 2019. január 25. napján ismételten megtagadta, hogy az OBT tagjai a központi igazgatást érintő egyes bírósági iratokat megtekintsék, illetőleg egyes intézkedésekről tájékoztatást kapjanak, 2019. február 20. napjára mégis iratbetekintést „engedélyezett” az eredménytelenné nyilvánított bírósági vezetői és bírói pályázatok tárgyában oly módon, hogy ennek lehetőségét 2019. január 30-án napján hozta az OBT tudomására, és arra időkeretet állapított meg. Az OBT tagjai az iratokat nem teljes egészében kapták meg, így az OBT három vezetői pályázat esetében továbbra sem tudott megállapítást tenni.

Az OBH elnöke további két esetben biztosított iratbetekintést az OBT tagjai számára oly módon, hogy – az időben bejelentett igény ellenére – arról az irattanulmányozás előtti utolsó munkanapon tájékoztatta az OBT-t, és szűk, másfél órás időkeretet határozott meg az irattanulmányozásra: a Juhász Andor-díjazottakra tett bírósági javaslatokat érintően 2019. március 14-én engedélyezett iratbetekintést 2019. március 18. napjára 14 órától 15 óra 30 percig terjedő időben, a bírák összeférhetetlenségét vizsgáló OBT-bizottságnak pedig 2019. március 26-án engedélyezett iratbetekintést másnapra, azaz 2019. március 27. napjára 14 órától 15 óra 30 percig terjedő időben. A szolgálati bírókkal kapcsolatos iratbetekintést az OBH elnöke második felszólításra sem tette lehetővé.

Az OBH elnöke a bíróságok központi honlapján nem tette elérhetővé az OBT 2019. februári, márciusi és áprilisi ülésének összefoglalóját sem, és továbbra sem tette elérhetővé a 2019. évi üléstervet, ezzel megszegte a Bszi. 108. § (1) bekezdésében írtakat.

Az OBH elnöke a törvénysértő ideiglenes áthelyezések miatt az OBT által 2019. március 6-án tett törvényességi jelzései ellenére – amelyekben az OBT a törvénysértő helyzet megszüntetésére is felszólította – semmilyen intézkedést nem tett, az OBT jelzésére nem reagált.

Az OBH elnöke – az OBT 2019. február 6-i felhívása ellenére – nem továbbította a szolgálati bírák kinevezéséhez szükséges okiratokat és nem tette meg előterjesztését az OBT által a bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak adományozható címek, kitüntetések és díjak vonatkozásában, annak ellenére, hogy az OBT tagjai az irattanulmányozás során meggyőződtek arról, hogy a törvényszékek és ítélőtáblák elnökei javaslataikat az OBH elnökének megküldték.

Az OBH elnöke – az OBT 2019. április 6-ai felhívása ellenére – nem tett intézkedéseket a póttagválasztó küldöttértekezlet újbóli összehívására. Arra csak 2019. október 9-én került sor, de az botrányos körülmények között zajlott le és feladatát nem végezte el.

Az OBT irodája az OBH épületében egy szerverszoba melletti helyiségben kapott helyet, itt került sor – méltatlan körülmények között – nemzetközi delegációk fogadására is.

Az OBT egy igazságügyi alkalmazottját 2019. év végéig a Kúria elnöke biztosította.

Az OBT-nek címzett küldemények 2018 tavaszán felbontva érkeztek az irodába, ezért az OBT postafiókot volt kénytelen nyitni.

Az OBT az OBH elnökének tevékenysége és az OBT jogképességének hiánya miatt az egyik tag által megvásárolt domain névvel egy informatikus segítségével, a tagok saját pénzéből történt utófinanszírozással működtette a www.orszagosbiroitanacs.hu honlapot. Ez volt az OBT tevékenységének nyilvánosságot biztosító egyetlen felület.

Ez idő alatt az OBT 3 választott tagja ellen kezdeményeztek fegyelmi eljárást.

Az OBT a fentiek miatt 2019. március 6. napjáig nyolc alkalommal élt törvényességi jelzéssel az OBH elnöke felé és 2019. május 8-án indítványozta az Országgyűlésnél dr. Handó Tünde, az Országos Bíróségi Hivatal elnökének tisztségtől való megfosztását. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a kezdeményezéssel nem értett egyet. Néhány hónappal később dr. Handó Tünde az Alkotmánybíróságra távozott.[6]

Utódjául az Országgyűlés – az OBT tagjainak egyhangú támogatása mellett – dr. Senyei György Barnát választotta meg, aki 2020. január 1-től tölti be az OBH elnöki tisztséget.

2020. január 1-től kezdődően:

A pandémia alatt az OBH elnöke a Veszélyhelyzeti Kabinet ajánlásaiban foglaltak alapján gyakorolta a bíróságok központi igazgatását, az OBT ezeket az ajánlásokat – az OBH elnökének felhívása után – véleményezte. Ezzel együtt rámutatott arra, hogy normatív ajánlásokat csak az OBH elnöke hozhat, az általa létrehozott kabinetnek ilyen jogköre nincs.[7]

Az OBH elnöke által kiírt póttagválasztó küldöttgyűlés eredményeképpen az OBT 2020. júliustól kiegészült és azóta is 15 fővel működik.

Az OBT honlapjának kérdése 2020. februárjától szinte minden ülésen szerepelt a napirendi pontok között, az OBH elnöke ugyan az együttműködést hangsúlyozta, de az Info. tv-re hivatkozással nem tette lehetővé, hogy az OBT döntései határozzák meg a honlap tartalmát. A normatív alap hiányára hivatkozott és 2021. augusztusában már az OBT költségvetésének módosításához kötötte a finanszírozást. Végül 2021. decemberétől a kérdés úgy rendeződött, hogy az OBH szerződést kötött egy külsős személlyel az OBT honlapjának üzemeltetésére.

Az OBT 2020. július 1-jén bizottság létrehozásáról döntött, melynek feladata az OBH-ba beosztott bírák és titkárok, valamint a OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó kinevezett és megbízott vezetők részére 2018. január 1. és 2019. december 21. napja között kifizetett illetményen felüli anyagi juttatások áttekintése volt.[8]

A bizottság elnöke 2020. augusztus 14-én megkereste az OBH elnökét, hogy irattanulmányozás érdekében bocsásson a bizottság rendelkezésére minden olyan okiratot, amely a központi igazgatási feladattal történő megbízásra vonatkozik, a feladatot és az azért kapott ellenértéket megjelöli, projektmunka díjazás, megbízási díj, vállalkozási díj, az OBH-val vagy bírósággal kötött egyéb megállapodás alapján járó díjazás esetében a kifizetés alapjául szolgál (szerződés, teljesítési igazolás, kifizetésről való rendelkezés), a jogcímet igazolja olyan kifizetés esetében, amelyet ezen személyek az alapilletményükön, beosztási és vezetői pótlékukon felül munkáltatói döntés vagy szerződés alapján kaptak. Kérte továbbá, hogy az OBH Elnöke tájékoztassa a bizottságot, hogy a kifizetett illetményen felüli juttatások közül melyek voltak azok, amelyet minden bírósági dolgozó egyösszegben kapott.

Az OBH elnöke 2020. október 20-án átiratában a kértek teljesítését megtagadta, igaz, aggregált formában közölt adatokat, amelyek nem voltak alkalmasak a bizottság feladatának elvégzéséhez. Átiratában egyfelől vitatta, hogy az OBT ellenőrzési jogköre kiterjedne a konkrét munkáltatói intézkedések körébe tartozó egyes kifizetésekre, másfelől arra hivatkozott, hogy a bírák és titkárok részére kifizetett illetményen felüli juttatások ténye és összege személyes adatnak minősül.

A bizottság elnöke 2020. december 28-án újabb megkeresést intézett az OBH elnökéhez, kifejezetten anonimizált formában kérve a korábbi adatok megküldését, de a megkeresés eredménytelen maradt. A bizottság végül eredmény nélkül fejezte be munkáját.

Az OBT egyik tagja irattanulmányozás biztosítását kérte az OBH elnökétől, aki annak teljesítését megtagadta. Emiatt az OBT 2021. június 2-án jelzéssel élt az OBH elnöke felé és felhívta, hogy tegye lehetővé az OBT tagjai részére, hogy a korábban kért iratokba rövid időn belül betekinthessen, továbbá gondoskodjon arról, hogy a Bszi. 103.§ (2) bekezdés b) pontjában írt jogkör gyakorlásának céljából a feladat elvégzéséhez szükséges adatokat, tájékoztatást megkapja. [9]

Az OBT 2020. szeptember 21-én felkérte az OBH elnökét, hogy az OBT választott bíró tagjai számára biztosítson igazságügyi alkalmazottat, kérésük esetén bírósági titkárt. A bizottság tudomása szerint jelenleg sem rendelkezik minden OBT tag segítővel, holott az összbírói értekezleteken ez hangzott el.

Az OBT 2020. október 7-én felkérte az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy nyilvános dokumentumban tegye közé, hogy a jövőben az Országos Bírósági Hivatalba és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírákat – beosztásuk megszűnését követően – milyen szempontok és elvek alapján osztja be a korábbi szolgálati helyüknél magasabb szintű vagy más bíróságra.

Az OBT 2020. október 7-én felkérte az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy a 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bekezdése a) pontjában írt tevékenysége keretében tájékoztassa az Országos Bírói Tanácsot az Országos Bírósági Hivatalba beosztott bírák hivatali beosztásának megszüntetése miatt pályázat nélkül más szolgálati helyre és más munkakörbe való beosztása indokairól. Az OBH elnöke a két utóbbi felkérésnek sem szóban, sem írásban nem tett eleget.

Az OBT a 2020. november 4-i ülésének napirendjére tűzte az OBH elnökének 2020. I. félévi tevékenységéről szóló beszámolóját. Az OBH elnöke az ülés előtt írásban kérte, hogy az OBT a napirend tárgyalását halassza el decemberre, de az elfogadásra végül csak a 2021. január 13-i ülésen került sor.

Az OBT a 2021. június 2-i ülésén azzal fogadta el az OBH elnöke 2020. II. félévi tevékenységéről szóló tájékoztatóját, hogy továbbra is szükségesnek tartja, hogy a 114/2020. (X.07.) OBT határozatban megjelölt szempontrendszert tegye közzé az OBH-ba vagy az IM-be beosztott bíró hivatali beosztásának megszüntetésével egyidejűleg pályázat nélkül magasabb vagy más szolgálati helyre történő beosztása esetén. Ez a szempontrendszer azóta sem került az OBT asztalára.

Az OBT a 2021. november 3-i ülésén azzal fogadta el az OBH elnöke 2021. I. félévi tájékoztatását, hogy javasolta, hogy célszerű lenne normatív utasítás formájában szabályozni a kirendelések rendjét annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az erőforrásgazdálkodási szempontból nem hatékony kirendelések. Ilyen tárgyban azóta sem született OBH elnöki utasítás.

Az OBH elnöke 2020-ban az OBT kilenc nyilvános ülése közül hét ülésen személyesen volt jelen, egy ülésen helyettese képviselte és egy ülésen nem vett részt. 2021-ben az OBT tizenegy nyilvános ülést tartott, az OBT elnöke személyesen csupán hat ülésen volt jelen, négyszer helyettese képviselte és egy ülésen nem vett részt. Az OBT 2022-ben eddig kilenc nyilvános ülése közül az OBH elnöke hat ülésen volt jelen, míg három ülésen nem vett részt. Több esetben előfordult, hogy az ülésen feltett kérdésre az OBH elnöke írásbeli választ ígért, az azonban nem, vagy csak hetekkel, hónapokkal később érkezett meg az OBT-hez.

Az OBT 2020. január óta előzetesen véleményezte az OBH valamennyi szabályzatát és ajánlását, ezeket nagyarányban támogatta, hét esetben nem támogatta, néhányszor szövegszerű véleményt fűzött a tervezetekhez. Az OBH elnöke nem adta indokát annak, hogy az OBT kifejezett tiltakozás ellenére a szabályozókat miért léptette mégis életbe.

Az OBT az OBH elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében 2020. évben folytatott gyakorlatának véleményezése körében hiányolta az OBH elnöke által el nem fogadott, eredménytelenné nyilvánított vezetői pályázatok elbírálása során az egységes szempontrendszer megjelenítését a határozatokban, aggályosnak találta az eredménytelenné nyilvánítás indokaként olyan tények megjelenítését, amelyekre a pályázónak a meghallgatása során nem volt alkalma nyilatkoznia, valamint az olyan adatokra való hivatkozást, melynek az elbíráló általi megismeréséhez a pályázatban sem kellett hozzájárulnia. Az OBT megállapította továbbá, hogy a bírósági vezetői pályázatok elbírálása során az OBH elnöke nem minden esetben tartotta be az eljárási határidőket. A bírói pályázatok és egyebekben a bírói vezetői pályázatok elbírálásának szabályosságával kapcsolatban más kifogás nem merült fel.[10]

Az OBT az OBH elnökének 2021. évi kinevezéséi gyakorlatának megvitatását az OBH elnökének távolmaradása miatt a 2022. szeptemberi ülésére halasztotta.

Az OBT 2022. január 5-én bizottság felállításáról döntött, melynek feladata az OBH elnöke kirendelési gyakorlatának vizsgálata volt, de az OBH elnöke az adatszolgáltatást, az iratok tanulmányozását a bizottság tagjai számára nem biztosította, arra hivatkozással, hogy erre az OBT-nek nincs hatásköre.

A fentiek miatt az OBT 2022. június 13-án az OBH elnöke felé jelzéssel élt és felhívta, hogy tegye lehetővé az OBT tagjai részére, hogy a bírák kirendelésével kapcsolatban a 2021. évben hozott határozatokkal összefüggő iratokba rövid időn belül betekinthessenek.[11]

Az OBH elnöke hivatalba lépése óta egyetlen alkalommal sem tájékoztatta az OBT-t a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és azok megvalósításuk feltételeit tartalmazó programjáról.

Az OBT többször kért tájékoztatást az OBH elnökétől a Fővárosi Törvényszéken általa 2022. januárjában elrendelt igazgatási célvizsgálattal kapcsolatban. Az OBH elnöke a 2022. júniusi ülésen arról tájékoztatta az OBT-t, hogy a vizsgálati anyagot a tartalmára tekintettel korlátozott terjesztésűvé minősítette és a minősített adatra hivatkozással a tájékoztatást megtagadta.

Az OBT Kúria elnökének 2021. évben a bírói és a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatának véleményezése körében megállapította, hogy nem felelt meg a Bjt. 18.§ (3) bekezdésében foglaltaknak az, amikor több – és később vissza nem vont – pályázat egyidejű elbírálása esetén a bírói pályázati rangsor negyedik helyén álló pályázó áthelyezésére tett javaslatot. Azzal pedig, hogy az OBT egyetértésének beszerzése nélkül a második vagy harmadik helyen álló pályázó kinevezésére vagy áthelyezésére tett javaslatot olyan esetben, amikor az első helyen rangsorolt és más pályázat tekintetében kinevezésre vagy áthelyezésre javasolt pályázó a pályázatát nem vonta vissza, az OBT-nek a Bjt. 18.§ (5) bekezdésében írt jogkörét vonta el. Ha a pályázó számára előre nem ismerhető meg a Kúria elnöke által kialakított szempontrendszer és az általa megválasztott elbírálási sorrend, az nem átlátható, nem kiszámítható, holott befolyással van arra, hogy kinek a számára nyílik meg, illetve ki elől záródik el a kúriai bíróvá válás lehetősége. Ebben a körben az OBT felkérte az OBH elnökét, hogy kezdeményezzen jogszabály módosítást annak érdekében, hogy több, egyidőben elbírálás alá eső pályázat esetén a pályázatok elbírálásának sorrendje pontosan szabályozott legyen.[12]

A Kúria elnöke az OBT 2022. március 2-án elfogadott bírák Etikai Kódexével szemben utólagos normakontroll iránti eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál részben arra hivatkozva, hogy a Bszi.-ben szereplő „az OBT a bírák Etikai Kódexét elfogadja kitétel” az egyszeri cselekvésre utaló nyelvtani szerkezetű felhatalmazó rendelkezés, az egyszer elfogadott szöveg későbbi módosítására nem okvetlenül ad lehetőséget, azaz megfelelő értelmezésben a felhatalmazás nem vonatkozik a Kódex ismételt elfogadására (módosítására). Ezért a módosított (új) Etikai Kódex az egyszeri felhatalmazáson túlterjeszkedik, ebből következően a módosítás (a módosított kódex) nem érvényes.

Nemzetközi szervezetek jelentései

Az Európa Tanács Velencei Bizottságának jelentése

A Bszi. a hatálybalépése után a Velencei Bizottság véleményének részbeni figyelembevétele miatt módosult, de továbbra is fennálló probléma, hogy az OBH elnöke határozza meg az ügyvivő elnök (az OBH valamely elnök-helyettese) személyét. Általános szabállyá kell tenni, hogy az OBH elnöke köteles megindokolni döntéseit, a „szükséghez képest” fordulatot hatályon kívül kell helyezni. Meg kell szüntetni az OBH elnök eredménytelenné nyilvánítási jogát és kötelezővé kell tenni, hogy az első helyre rangsorolt jelölt kinevezésére tegyen javaslatot, ha az OBT a rangsortól eltéréssel nem ért egyet. Felül kell vizsgálni az OBT elnöki tisztség kapcsán érvényesülő folyamatos rotációs rendszert és az OBT-ben való tagság egy ciklusra való limitálását.[13]

A GRECO (A korrupció Elleni Államok Csoportja) 2020. évi jelentése

A GRECO korábban javasolta, hogy vizsgálják felül az OBH elnökének a bírói kinevezési eljáráshoz kapcsolódó jogkörét egy olyan eljárás érdekében, amelyben az OBT nagyobb szerepet kap. Javasolta, hogy a bírák – hozzájárulásuk nélküli – kirendelésére minimális időtartamra, pontos, különleges és ideiglenes okok miatt kerüljön sor. Ezen javaslatok implementálása nem történt meg.[14]

Az Európai Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentése

Az elmúlt években az uniós intézmények aggodalmuknak adtak hangot a magyarországi bírói függetlenséggel kapcsolatban, többek között az Európai Parlament által kezdeményezett, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás során. Továbbra is megválaszolásra vár az európai szemeszter keretében tett, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló felhívás. Mindenekelőtt, a független Országos Bírói Tanács számára kihívást jelent a bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek ellensúlyozása. A Kúriával kapcsolatos fejlemények is aggodalomra adnak okot, különös tekintettel a Kúria azon határozatára, amelyben törvénysértőnek minősített egy, az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet. Az új szabályok lehetővé teszik az Alkotmánybíróság Országgyűlés által megválasztott tagjainak a Kúria bírói tisztségeire való, a szokásos eljárás mellőzésével történő kinevezését, valamint lazítják a Kúria elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket. Ami a hatékonyságot és a minőséget illeti, az igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít az eljárások hossza tekintetében, és magas szintű a digitalizáció.

A 2011 óta bevezetett alkotmánymódosítások és rendszeres igazságügyi reformok átalakították a magyar bírósági rendszer szerkezetét. A legutóbbi reformot 2019 decemberében fogadták el. Az Országos Bírói Tanács számára nehézségeket okoz az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek ellensúlyozása; az Országos Bírósági Hivatal új elnökének megválasztása megnyithatja az utat a megerősített együttműködés előtt. Az Országos Bírói Tanácsot azonban számos strukturális korlátozás akadályozza abban, hogy hatékonyan felügyelje az OBH elnökének tevékenységét. Mindenekelőtt nincs konzultációs joga az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogalkotási javaslatok tekintetében. Korlátozott szerepet tölt be a bírói kinevezések, valamint a bírósági elnökök és más bírósági vezetők kinevezése tekintetében. Az OBT ezenfelül korlátozott erőforrásokkal rendelkezik, és a költségvetési kifizetések tekintetében az OBH elnökétől függ. Az OBH elnöke feletti hatékony ellenőrzés hiánya növeli az igazságszolgáltatási rendszer irányításával kapcsolatos önkényes döntések lehetőségét. Az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az érdekelt felek kiemelték az Országos Bírói Tanács korlátozott hatáskörét, és e hatáskör megerősítésének szükségességét. 2019. július 9-én az európai szemeszter keretében a Tanács azt az ajánlást fogalmazta meg Magyarország számára, hogy „erősítse meg a bírói függetlenséget”, és megállapította, hogy az Országos Bírói Tanács számára egyre nagyobb kihívást jelent az OBH elnöke hatásköreinek ellensúlyozása. Azóta nem történt jogalkotási lépés e strukturális problémák megoldása érdekében. Az Országos Bírói Tanács üdvözölte az OBH új elnökének 2019. decemberi megválasztását, ami megnyithatja az utat az Országos Bírói Tanáccsal való megerősített együttműködés előtt, azonban a jogbiztonság garantálása mellett kizárólag a Tanács hatásköreinek jogszabályi megerősítésével érhető el a hatáskörök kiegyensúlyozása. Bár az Országos Bírói Tanács saját költségvetéssel rendelkezik, nem jogi személy, nem ellenőrzi függetlenül a saját pénzügyeit, nem rendelkezik elegendő emberi erőforrással (pusztán egyetlen alkalmazottja van), és nem dönthet további munkatársak felvételéről. Az, hogy a Kúria rendkívüli jogorvoslati eljárás keretében felülvizsgálhatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek szükségességét, sértheti a nemzeti bíróságok azon lehetőségét, hogy az uniós jog értelmezésével kapcsolatos kérdéseket terjesszenek a Bíróság elé, továbbá az, hogy fegyelmi eljárás indítható, visszatarthatja az egyes bírákat attól, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszenek elő. Ezt a hatást az is erősítheti, hogy 2020. április 1-jétől jogszabály írja elő, hogy az alsóbb szintű bíróságok kötelesek kifejteni, hogy miért nem követik a Kúria kihirdetett határozataiban adott jogszabály értelmezéseket. Az ilyen eltérés miatt rendkívüli jogorvoslati eljárás indítható a Kúria előtt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Baka kontra Magyarország ügyben hozott ítéletének végrehajtásával összefüggésben az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2019 szeptemberében aggodalmának adott hangot a bírák és a bírósági elnökök véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt „elrettentő hatással” kapcsolatban. A Kúriára történő bírói kinevezésekre vonatkozó új, külön szabályokat vezettek be. A Kúrián betöltendő bírói álláshelyek számát nem törvény, hanem az OBH elnöke határozza meg. Egy 2019 decemberében elfogadott „salátatörvény” lehetővé teszi az alkotmánybírósági tagok számára – akiket az Országgyűlés választ –, hogy pályázati eljárás nélkül kérjék bíróvá történő kinevezésüket. Jelenleg 113 álláshely van, 82 álláshelyet a Kúria bírái, három álláshelyet pedig a Kúriára kirendelt bírák töltenek be. A „salátatörvény” strukturális változtatásokat vezetett be a meglévő bírósági rendszerben azzal a céllal, hogy gyorsabbá és kiszámíthatóbbá tegye a közigazgatási bíróságok munkáját. Az Európa Tanács ajánlása szerint, ha az alkotmányos vagy egyéb jogi rendelkezések előírják, hogy az államfő, a kormány vagy a törvényhozás hozza meg a bírók kiválasztásáról és előmeneteléről szóló döntéseket, egy jelentős részben bírókból álló független, illetékes hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy olyan ajánlásokat tegyen vagy véleményeket fogalmazzon meg, amelyeket az érintett kinevezésre jogosult hatóság a gyakorlatban követ (az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2010)12 ajánlása, 47. pont). Aggályok merültek fel azonban azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy a bíróságokat irányító hatóságok objektív és átlátható kritériumok nélkül, saját mérlegelésük alapján jutalmat adhatnak a bíráknak. Az Európa Tanács szerint kerülni kell az olyan rendszereket, amelyek teljesítményfüggővé teszik a bírák illetményének lényeges részét, mivel azok nehézségeket okozhatnak a bírák függetlensége tekintetében.

Az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése

Ami a hatékonyságot és a minőséget illeti, a magyar igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít az eljárások hossza tekintetében, és magas szintű a digitalizáció. Folytatódik a bírák és ügyészek fizetésének fokozatos emelése. Ami azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, olyan új, az igazságszolgáltatási rendszert érintő fejlemények következtek be, amelyek tovább súlyosbították az Európai Parlament által kezdeményezett, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás keretében már kifejezésre juttatott, meglévő aggályokat. Gyakorlati megvalósítást nyertek azok az új szabályok, amelyek alapján az Alkotmánybíróság tagjait a szokásos eljárás mellőzésével lehet a Kúriára kinevezni, és e szabályok alapján új elnököt lehetett kinevezni a Kúria élére, akinek tisztségét további hatáskörökkel ruházzák fel. A Kúria említett elnökét az Országos Bírói Tanács elutasító véleménye ellenére választották meg. Az európai szemeszter keretében tett, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló ajánlás nyomán továbbra sem történt semmilyen intézkedés. Az ajánlás szerint többek között szükséges a független Országos Bírói Tanács hatásköreinek formális megerősítése annak érdekében, hogy az képes legyen ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköreit.

Az Országos Bírói Tanács számára továbbra is kihívást jelent, hogy ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bíróságok igazgatása tekintetében fennálló hatásköreit. Amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés is jelezte, az Országos Bírói Tanácsot számos strukturális korlát akadályozza abban, hogy hatékonyan felügyelje az OBH elnökének tevékenységét. Az Országos Bírói Tanács nem jogi személy, nincs jogalkotási kezdeményezési joga, sem pedig konzultációs joga az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogalkotási javaslatok tekintetében. Új tagok és póttagok kerültek megválasztásra az Országos Bírói Tanácsba, amely elfogadott költségvetéssel rendelkezik, és az OBH elnöke egy további alkalmazottat biztosított számára. Az OBH jelenlegi elnöke az elődjénél jobban együttműködik az OBT-vel, de ez az együttműködés a törvény által előírt mértékűre korlátozódik, és jogalkotási lépés nem történt e strukturális problémák megoldása érdekében. Továbbra sem történt intézkedés az európai szemeszter keretében a Tanács által megfogalmazott arra irányuló ajánlások tekintetében, hogy Magyarország „erősítse meg a bírói függetlenséget”. Az OBH elnöke több alkalommal pályázati felhívás nélkül, az OBH-ban igazgatási feladatokat ellátó bírókkal töltötte be a felsőbb bíróságokon megüresedő álláshelyeket. A legfelsőbb bíróság, a Kúria elnökét további hatáskörökkel ruházták fel e bíróság működésének szervezése tekintetében. 2021. január 1-jén új szabályok léptek hatályba, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett kollégium és a Kúria bírói tanácsának nem kötelező erejű véleményét követően a Kúria elnöke bizonyos ügycsoportok tekintetében tanácselnökből és négy bíróból álló bírói tanácsokat hozzon létre. Ezzel tovább bővült a Kúria elnökének igazgatási hatásköre, amely a tanácselnökök kinevezésére, a bíráknak és tanácselnököknek tanácsokba való beosztására, a kollégiumvezetők kinevezésre, valamint a tanácsok közötti ügyelosztási rend meghatározására terjed ki. A Kúria elnöke jelentős hatáskörökkel rendelkezik a Kúriának az egységes bírói jogalkalmazás biztosításában betöltött szerepe tekintetében is. E célból a Kúria jogegységi határozatokat hoz, amelyek kötelezőek a bíróságokra nézve. Ha az ítélkező tanács el kíván térni a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától, köteles az eljárást felfüggeszteni és jogegységi határozat hozatalát kérelmezni. A jogegységi tanács elnöki tisztét a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese tölti be; a tanács hat tagját a tanács elnöke eseti alapon az adott kollégium bírái közül választja ki. Továbbá a felek jogegységi panaszt terjeszthetnek elő a Kúria jogerős ítéletével szemben, ha az eltér a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától. A jogegységi panasz tanács elnöki tisztét a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese tölti be; a tanács nyolc tagját az elnök választja ki egy algoritmus alapján. A jogegységi panasz tanács hatályon kívül helyezheti az ítélkező tanácsok által egyedi ügyekben hozott jogerős határozatokat. A Kúria pusztán konzultatív szerepet betöltő bírói testületei (pl. a bírói tanács vagy a kollégiumok) nem képesek ellensúlyozni a Kúria elnökének kiterjedt hatáskörét. A Kúria 2021. január 1-jétől hivatalban lévő új elnökét a bírói kinevezésekre irányadó új, különös szabályok alapján választották meg. Emlékeztetni kell arra, hogy 2020 júniusában a köztársasági elnök 2020. július 1-jei hatállyal az Alkotmánybíróság nyolc tagját saját kérelmükre bíróvá nevezte ki, akik közül hatan nem rendelkeznek rendes bíróságon szerzett bírói tapasztalattal. Amint a 2020. évi jogállamisági jelentésben kifejtésre került, a 2020-ban elfogadott módosítás következtében az Alkotmánybíróság tagjai bírói jogállást nyertek, így az Alkotmánybíróságnál töltött hivatali idejük lejárta után kérhetik a Kúriára történő kinevezésüket. Az Országos Bírói Tanács, azt követően, hogy a vonatkozó jogi rendelkezésekkel összhangban meghallgatta az érintett személyt, majdnem egyhangú döntéssel elutasította a jelölést. Miután a jelölt 2020. október 19-én lemondott az Alkotmánybíróságban betöltött tagságáról, az Országgyűlés 2021. január 1-jei hatállyal kilenc évre megválasztotta a Kúria elnöki tisztségére. Szintén október 19-én a Kúria akkori elnöke bírói beosztásba helyezte őt a Kúrián, ahol tanácselnökként tevékenykedett a Kúria elnöki tisztségének betöltéséig. Ezek a fejlemények megerősítik a 2020. évi jogállamisági jelentésben már jelzett azon aggályokat, hogy a legfelsőbb bírói tisztségre történő kinevezésről a bírói testület bevonása nélkül, és nem az európai normáknak megfelelően döntenek. Az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója a kinevezést „az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásként, valamint arra irányuló kísérletként” jellemezte, „hogy az igazságszolgáltatást alávessék a törvényhozó hatalmi ág akaratának, megsértve ezzel a hatalmi ágak szétválasztásának elvét”. Tekintettel a Kúria elnökének igazgatási hatáskörére és a Kúria igazságszolgáltatási rendszerben betöltött alapvető szerepére, ezek a fejlemények komoly aggályokat vetnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke folytatta azt a gyakorlatot, hogy eredménytelenné nyilvánítja a bírósági elnökök kiválasztására irányuló eljárásokat, és az Országos Bírói Tanács jóváhagyása nélkül ideiglenes hatállyal nevez ki bírósági elnököket. Az OBH elnöke folytatta azt a gyakorlatot, hogy – egyre több esetben és gyakran megfelelő indokolás nélkül –eredménytelennek nyilvánítja a bírósági elnökök és más bírósági vezetők kiválasztására irányuló eljárásokat, még olyan esetekben is, amikor voltak alkalmas, a többi bíró által támogatott pályázók. Az Országos Bírói Tanács már az OBH korábbi elnökének megbízatása idején is bírálta ezt az eljárásmódot. Az elmúlt évben a Covid19-világjárvány miatt többször is elhalasztották a bírósági elnökök kiválasztását; ennek következtében az üres álláshelyek vagy nem kerültek betöltésre, vagy az OBH elnöke ideiglenesen töltötte be azokat, illetve jogszabályi úton hosszabbították meg a bírósági vezetők megbízatását. A bírák szakmai előmenetele szempontjából releváns jogköröket a bírósági elnökök gyakorolják. Mivel a bírák első alkalommal történő kinevezése csak három évre szól, bírói pályafutásuk folytatása a bírói megbízatásra való alkalmasságuk értékelésétől függ, ennek érdekében a bíróság elnöke megvizsgálja bírói működésüket. Ha a bírót alkalmasnak találják, a bíróság elnöke felkéri az OBH elnökét, hogy terjessze a köztársasági elnök elé a határozatlan időre való kinevezésére irányuló javaslatot. Ha a bírót alkalmatlannak találják, a bíró szolgálati viszonya a kezdeti kinevezés időtartamának leteltekor megszűnik. Az értékelés eredményei megtámadhatók a szolgálati bíróság előtt; a szolgálati bíróság azonban nem hozhat ideiglenes intézkedést annak megakadályozása érdekében, hogy a bírói pályafutás az értékelés felülvizsgálata során megszakadjon. Ezenkívül a bírósági elnök és az OBH elnöke háromévente legfeljebb egy évre másik bírósághoz rendelheti ki a bírákat – azok beleegyezése nélkül –, bár 2012 óta a gyakorlatban nem éltek ezzel a lehetőséggel. Folytatódik a bírák és ügyészek fizetésének fokozatos emelése. A 2019. évi salátatörvényben előirányzottaknak megfelelően folytatódott a bírák fizetésének a 2020. évi jogállamisági jelentésben említett emelkedése, amely a várakozások szerint hozzájárul a bírói függetlenség erősítéséhez. Az első szakaszban, 2020 januárjától, a fizetések átlagosan 32 %- kal, a második szakaszban, 2021 januárjától pedig 12 %-kal emelkedtek. 2022-re további 13 %-os emelést terveznek. Azonban továbbra is aggodalomra ad okot a jutalmazási rendszer és a bírósági vezetők azon hatásköre, hogy objektív és átlátható kritériumok nélkül, saját mérlegelésük alapján adhatnak jutalmat a bíráknak.

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) által a bírói függetlenség tárgyában 2022-ben készített anonim kutatás eredménye a magyar válaszadók véleménye alapján

A bírói függetlenséget érintően rövidtávon a magyar válaszokból kiolvasható tendencia pozitív, évtizedes távlatban már egyértelműen negatív. A kérdőív ugyanis külön kérdést tartalmazott arra nézve is, hogy a kitöltők függetlensége nőtt vagy csökkent-e, amióta bíróként dolgoznak. Az ENCJ jelentése külön kiemeli, hogy az átlagos trenddel szemben Magyarország bírái inkább a függetlenségük csökkenésről számolnak be bírói karrierjük egész idejét tekintve. Az adatokból az olvasható ki, hogy a kérdőívet kitöltő magyar bírák esetében már a 11 évnél hosszabb bíró tapasztalattal rendelkezőknél is negatív a mérleg, amely a bírói évek növekedésével egyre tovább tolódik a negatív irányba, és csak az 5 évnél kevesebb ideje bíráskodók véleménye szerint mutat javuló képet.

A kezdőbírók kinevezését illetően az európai átlag 16 százaléka gondolja úgy, hogy az nem kizárólag a képességek és tapasztalat alapján történt az elmúlt három évben, míg ezt a magyar válaszadók 42 százaléka látta így, ami Európa-szerte a legkedvezőtlenebb arány volt erre a kérdésre. A Kúria (legfelsőbb bíróság, semmítőszék) bíráinak kinevezését illetően a spanyol válaszok (65 százalék) után a magyar bírák (52 százalék) látták a legnagyobb arányban fennállni ezt a problémát, azaz azt, hogy a kiválasztás nem kizárólag a képességek és szakmai tapasztalatok alapján történik. Mivel az európai átlag itt is csupán 20 százalék, a magyar kitöltőknek ennél két és félszer nagyobb része számolt be kedvezőtlen benyomásáról. A más bíróságokra való előlemenetel megítélése ismét a magyar válaszadók szerint a legrosszabb: az európai 20 százalékos átlaggal szemben 44 százalék vélte úgy, hogy ez sem kizárólag a képességek és a szakmai tapasztalat függvénye volt az elmúlt három évben. A bírák kinevezése és előmenetele tekintetében feltett három kérdés esetében tehát 24-32 százalékponttal kedvezőtlenebb volt a magyar bírák tapasztalata az európai átlagnál.

Az európai átlaghoz képest 16 százalékponttal többen gondolták úgy, hogy az ország bírói tanácsa (jelen esetben az OBT) nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a bírói függetlenség biztosításához, ez két országgal megosztva a második legrosszabb adat volt Európa-szerte.

Az ügyelosztási rendtől az ügy kimenetelének befolyásolása érdekében való eltérést az európai átlagnál 13 százalékponttal több, összesen mintegy minden ötödik magyar bíró észlelte, ami a harmadik legmagasabb adat volt a 27 résztvevő ország között.[15]

Összefoglalás

A fentiek alapján jól körülhatárolhatók azok a területek, ahol a bíróságok jogállami működésének biztosítása, az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megőrzése és növelése, nem utolsósorban a szakmailag elhivatott, függetlenségükben megkérdőjelezhetetlen bírák pályán tartása érdekében szükséges és ezzel együtt elengedhetetlen a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét megerősíteni, hatékonyabbá tenni.

Kiemelkedően fontos a bírói kinevezések terén az egyéni képességek, érdemek, a szakmai teljesítmény kizárólagosságának figyelembevétele mentén eljárni úgy, hogy minden esetben a bírói önigazgatási szervek döntése érvényesüljön, az eredménytelenné nyilvánításra pedig csak kivételes és indokolt esetben kerüljön sor.

Ugyanennyire lényeges, hogy a vezetői pályázatoknál a bírák által elfogadott és nem fölülről, kirendelésekkel rájuk kényszerített kollégáik méressék meg magukat. A bíróság működésének folytonossága érdekében a határidőket minden érintett tartsa be, az eredménytelenné nyilvánítás itt is csak kivételes legyen. Vissza kell állítani azt az utóbbi időkig fennálló szabályozást, mely szerint a bíróságok szakmai irányításáért felelős legfőbb bírói fórum vezetője csak kellő tapasztalattal rendelkező bíró lehet.

Meg kell erősíteni az OBT jogi helyzetét, jogalanyiságot, kellő szervezeti és költségvetési függetlenséget, valamint alkotmányos tevékenységével arányban álló nyilvánosságot kell számára biztosítani. Olyan jogkörökkel kell felruházni, amelyek alkalmasak arra, hogy megakadályozzák a joggal való visszaélést és valódi ellensúlyt biztosítanak az OBH elnök koncentrált hatalmával szemben. Az OBT tagjait olyan mértékű védelemben kell részesíteni, amely lehetővé teszi, hogy munkájukat mindennemű üldöztetéstől való félelem nélkül végezhessék.

A törvénymódosítás általános indokolása

Az Alaptörvény 25. cikk (5) bekezdése szerint a bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önigazgatási szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.

A Bszi. mindezt úgy képezi le, hogy a 76.§ (1) bekezdésében szabályozza a központi igazgatás generális jogköreit, míg a (2)-(10) bekezdéseiben a központi igazgatás egy-egy speciális részterületét. Az OBH elnöke a központi igazgatással párhuzamba állítható helyi igazgatásban nem vesz részt.

A Bszi. ezen generális és speciális központi igazgatási feladatkörökhöz igazítja az OBT felügyeleti tevékenységét, valamint azokat a részterületeket, ahol maga is részt vesz a bíróságok központi igazgatásában. Leggyengébb és leggyakoribb jogköre a véleményezés, míg az erősnek mondható egyetértési joga csak két esetben van.

Az OBH elnökének feladatai

• A Bszi. 76.§ (1) bekezdés a) pontja szerint az OBH elnöke kialakítja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot.

A stratégiai program fontossága miatt javasoljuk, hogy arról előzőleg, évente tájékoztassa az OBT-t, amely véleményezi azt.

• A Bszi. 76. § (3) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy az OBH elnöke év közben a Kúria előirányzatait a fejezetébe tartozó költségvetési szervekhez – a költségvetési szervek létszám-előirányzatának változása miatt szükséges átcsoportosítások kivételével – a Kúria elnökének egyetértésével csoportosíthatja át.

Javasoljuk az OBT költségvetése tekintetében az OBT egyetértését az átcsoportosításhoz hasonlóan a Kúria költségvetéséhez, valamint, hogy az OBT a központi költségvetés bírósági fejezetén belül önálló címet kapjon.

• A Bszi. 76. § (5) bekezdés j) pontja szerint az OBH elnöke dönt arról, hogy a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges. Noha ennek előfordulása a gyakorlatban nem jellemző, javasoljuk ehhez az OBT egyetértésének kikötését.

• A Bszi. 76. § (8) bekezdés a) pontja alapján az OBH elnöke félévente tájékoztatja a tevékenységéről az OBT-t.

A tájékoztatás tartalmát eddig egyoldalúan az OBH elnöke határozta meg, esetenként az OBT egyes kérdéseire a szükséges tájékoztatást elmulasztotta, ezért javasoljuk, hogy a tájékoztató tartalmát az OBT határozza meg és amennyiben a tájékoztató hiányos, az OBT-nek lehetősége legyen annak kiegészítését kérni.

• A Bszi. 77.§ (2) bekezdése szerint az OBH elnöke határozatait csak a szükséghez képest köteles indokolni. Az OBH elnökének egyedi ügyben hozott határozatai olyan jelentőséggel bírnak, hogy nem tartozhat az OBH elnök diszkrecionális jogkörébe annak eldöntése, hogy mely határozatait indokolja meg. Ezért javasoljuk, hogy az OBH elnökét minden határozatát érintően indokolási kötelezettség

• A Bszi. nem rendelkezik az OBH elnökének egyes kérdésekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről, ez azonban elengedhetetlen a hatékony felügyelethez, ezért javasoljuk a Bszi. 76.§ (8) bekezdésének kiegészítését azzal, hogy az OBH elnöke az OBT felhívására 15 napon belül tájékoztatást ad azzal, hogy a határidő meghosszabbítható legyen.

• A Bszi. nem teszi kötelezővé, hogy az OBH elnöke az OBT ülésein részt vegyen. Tapasztalataink szerint a felügyelet hatékonyabban valósul meg, ha az ülésen az OBH elnöke személyesen vagy képviselője útján részt vesz és a felmerülő kérdésekre érdemi választ ad, ezért javasoljuk az OBT üléseken az OBH elnökének vagy bíró elnökhelyettesének kötelező részvételét.

Az OBT jogállása és feladatai

• Az OBT alkotmányos testületként nem rendelkezik jogi személyiséggel, a legegyszerűbb szerződéseket sem kötheti meg, munkáltatói jogokat nem gyakorolhat, perindítási joga nincs. Nem tudja biztosítani a működéshez szükséges legelemibb adminisztratív, tárgyi, technikai feltételeket sem. A jelenlegi szabályozás mellett a felügyelt személynek kiszolgáltatott helyzetben van, ezért javasoljuk, hogy az OBT jogi személy legyen, amelynek székhelye Budapest.

• A Bszi. csak azt tartalmazza, hogy póttagválasztást kell kiírni, ha a póttagok létszáma 5 fő alá csökken és az OBT zavartalan működése nem biztosítható. A központi igazgatás folyamatos felügyelete érdekében javasoljuk, hogy póttagválasztásra akkor kerüljön sor, ha az OBT létszáma – bírósági szinttől függetlenül – a határozatképességhez szükséges 10 fő alá csökken.

• Az OBT működőképességét nagyban nehezíti a rotációs elnöki rendszer, mire az elnök – aki nem is feltétlenül volt elnökhelyettes – betanul a feladatok elvégzésébe, már a következő váltja őt. Javasoljuk az OBT elnöki tisztség betöltésének szabályait olyan módon megváltoztatni, hogy az OBT titkos szavazással 2 évre megválasztja elnökét és elnökhelyettesét, és sem az elnök, sem az elnökhelyettes nem lehet a Kúria elnöke. Javasoljuk szabályozni a helyettesítést az elnök, elnökhelyettes akadályoztatása esetére.

• A Bszi. 76. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az OBH elnöke meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor. Javasoljuk, hogy az OBT képviselője is részt vehessen a bizottsági üléseken.

• Pontosítani kell a póttagválasztás szabályait, mert nem egyértelmű, hogy a póttagok szavazási fordulónként a kapott szavazatok arányában foglalják el a helyüket és lépnek elő taggá, valamint ki kell egészíteni a választás szabályait is azzal, hogy póttagválasztás esetén a jegyzőkönyvet az OBT elnökének is meg kell küldeni.

• A Bszi. 103. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az OBT ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él. Az OBT hatékony felügyeleti eszközeinek bővítése érdekében javasoljuk, hogy az OBT kifejezetten és határidő tűzésével felhívhassa intézkedés megtételére az OBH elnökét, és ennek eredményéről tájékoztatást kérhessen. Továbbá kezdeményezhesse az OBH elnökének meghallgatását az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságánál.

• A Bszi. 103. § (1) bekezdés b) pontja az OBT részére biztosítja, hogy indítványozza az OBH elnökénél a jogalkotás kezdeményezésére irányuló javaslat megtételét. Ez esetben viszont kizárólag az OBH elnökének egyetértésével jogosult jogalkotást kezdeményezni, ami nem megfelelő és ahogy az OBT múltbéli kísérletei is mutatják, nem is hatékony. Javasoljuk, hogy ehelyett – azonosan az OBH elnökével – az OBT is önálló jogalkotás kezdeményezési előterjesztéssel fordulhasson az arra jogosulthoz.

• A Bszi. 103. § (1) bekezdés c) pontja úgy szól, hogy az OBT véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat. Javasoljuk ezt pontosítani azzal, hogy a véleményezésre a kibocsátást megelőzően kell sort keríteni.

• A Bszi. 103. § (2) bekezdés c) pont alapján az OBT véleményezi az egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét. Javasoljuk ugyancsak előzetes véleményezés előírását, amely magában foglalja az adható juttatás keretösszegét, a személyenként adható jutalom maximális összegét és az elosztás részletes feltételeit.

• Javasoljuk, hogy a Bszi. 103. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetés véleményezéséről határozatát – az átláthatóság növelése érdekében – az OBT az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának is küldje meg.

• A Bszi. 103. § (2) bekezdés b) pontja alapján az OBT ellenőrzi a bíróságok gazdálkodását. A jelenlegi gyakorlat megtartása mellett a jogszabályhely pontosítása olyan módon, hogy az OBT a bíróságok mellett az OBH elnökének gazdálkodását is évente ellenőrzi.

• A Bszi. az OBH elnökének jogává teszi, hogy döntsön a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha az nem a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróság között, vagy a törvényszék területén működő járásbíróságok között történik. Ez ugyancsak a bírói jogállást érintő és jelenleg kontroll nélküli hatáskör, mely indokolttá teszi a legfőbb bírói önigazgatási szerv egyetértésének beszerzését, ezért javasoljuk az OBT ezen jogának rögzítését.

• A Bszi. 76.§ (6) bekezdés c) pontja alapján elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők vizsgálatát. Az egyes vizsgálatok megállapításai az egész szervezetet érintik, ezért javasoljuk, hogy az OBH elnöke évente tájékoztassa az OBT-t a lefolytatott vizsgálatokról, hogy azt az OBT véleményezhesse.

• Az OBT Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 22.§ a) pontja alapján a feladatkörével összefüggő egyes kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények elismerésére kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet vagy más elismerést (a továbbiakban: elismerés) alapíthat és adományozhat, ezért javasoljuk a Bszi. 103.§ (3) bekezdés j) pontjának ennek megfelelő kiegészítését.

• A Bszi. 103. § (2a) bekezdésében írt feladatokat javasoljuk kiegészíteni az elektronikus kapcsolattartás és informatikai biztonság kérdéseinek vizsgálatára, és e körben véleményezési jogkört biztosítani az OBT-nek.

• A Bszi. 103. § (3) bekezdés a) pontja kizárólag az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személy kapcsán írja elő az előzetes véleménynyilvánítást. Javasoljuk az OBH és a Kúria elnökhelyettesének előzetes véleménynyilvánítását is előírni. A helyetteseket az elnökhöz hasonlóan a köztársasági elnök nevezi ki és akadályoztatás esetén – vagy az OBH elnök mandátumának lejártakor – korlátozások nélkül gyakorolhatják az elnök jogait.

• A szolgálati bíróságok előtti eljárásban az OBH elnöke ügyfélként van jelen, ez indokolja, hogy a szolgálati bírák képzése és díjazásának, vagy tárgyalási kedvezményének megállapítása az OBH-tól kerüljön át az OBT-hez.

Az OBT tagok jogállásának megerősítése

• Javasoljuk összeférhetetlenségi szabály megalkotását, amely szerint nem lehet az OBT tagja az OBH elnökének munkáltatói jogkörébe tartozó bírósági vezető és ezek közeli hozzátartozója. Rendelkezzen arról is, hogy amennyiben a tagot később nevezik ki ilyen tisztségre, OBT tagsága a törvény erejénél fogva megszűnik. Átmeneti szabály rendelkezzen az összeférhetetlenség felszámolásáról 30 napos határidő tűzésével.

• Javasoljuk annak előírását, hogy az OBT tagjai kizárólag az OBT egyetértésével fogadhasson el az OBH elnökétől igazgatási feladattal történő megbízást, ide nem értve az oktatási és tudományos tevékenységet.

• Javasoljuk, hogy fegyelmi eljárás kezdeményezésére, bírói alkalmatlansági eljárás megindítására és ugyancsak a mentelmi jog felfüggesztésének kezdeményezésére csak a Tanács legyen jogosult. Ugyancsak fontos védelmi eszköz, hogy az OBT tagja csak hozzájárulásával legyen kirendelhető és hogy az OBT tag bíróvizsgálatára tagsága idején ne kerüljön sor.

• Javasoljuk az OBT tag ítélkezési tevékenység alóli mentesítése vonatkozásában annak rögzítését, hogy azt az OBT Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Amennyiben ezt akár a munkáltató, akár az OBH elnöke állapítja meg, alkalmas lehet az OBT tag felügyeleti tevékenységének korlátozására.

• Javasoljuk annak előírását, hogy az OBT tagság megszűnése esetén a volt tagot – feltéve, hogy legalább 5 évig betöltötte a tisztséget – automatikusan eggyel magasabb bírósági szintre kell beosztani, illetve – a tag választása szerint – magasabb szintnek megfelelő címadományozás mellett eredeti ítélkezési helyén hagyni azzal, hogy az OBT ítélőtáblai szintről bekerült tagja csak címadományozásra jogosult.

Bírák és bírósági vezetők kinevezése

• A Bszi. 76. § (5) bekezdés a) pontja értelmében az OBH elnökének jogkörébe sorolja a bírói álláspályázatok kiírását. Különösen fontos, hogy az álláshelyek létesítése és átcsoportosítása, valamint a pályázatok kiírása átláthatóan, objektív alapokon és ellenőrizhetően történjen. Javasoljuk ezért, hogy a törvényszék és ítélőtábla elnöke, illetve a bírói tanács elnöke az OBT-hez fordulhasson, ha az OBH elnöke a kezdeményezés ellenére a pályázatot nem írja ki. Fontos továbbá, hogy a pályázat kiírásáról való döntésre és az elbírálásra egyaránt szigorú határidők vonatkozzanak.

• Bírói pályázatok esetében javasoljuk, hogy ha az OBT a rangsortól való eltérés tekintetében nem ért egyet az OBH elnökének vagy a Kúria elnökének előterjesztésével, az OBH elnöke ne tehessen újabb előterjesztést és ne dönthessen utólag eredménytelenné nyilvánításról. Ezen lehetőségek a gyakorlatban kizárólag az OBT döntésének megkerülésére, kijátszására szolgálhatnak, így nem az átlátható igazságszolgáltatást szolgálják. Az eredménytelenné nyilvánítás okának már sokkal előbb ki kellett derülnie, az pedig elvárható, hogy a kinevező válasszon a második és harmadik helyen rangsorolt között és indokait írja le az előterjesztésébe.

• Javasoljuk, hogy az OBT egyetértési jogot gyakorolhasson, ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke a bírói pályázatot eredménytelenné kívánja nyilvánítani, kivéve, ha az eredménytelenné nyilvánítás oka az, hogy nem érkezett pályázat. Ez megfelelő kontrollt jelentene az eredménytelenné nyilvánítás felett, amelyre a gyakorlatban sok esetben – az OBT által is megállapítva – visszaélésszerűen került sor. Javasoljuk szigorú törvényi határidő előírását az OBH elnökének az eredménytelenné nyilvánítás esetére is.

• Javasoljuk előírni és egyértelműsíteni, hogy az OBH nem jogosult a bírói tanácsok által megállapított pontszámok megváltoztatására, és nem lehet eljárási hibának tekintheti, ha a bírói tanács a pontokat a KIM rendelet szerint adható pont alsó és felső határértéke között állapította meg. Ez nem lehet ezáltal eredménytelenné nyilvánítási ok sem.

• Javasoljuk szigorú határidők előírását az OBH elnökének a vezetői pályázatok kiírására: 90 nappal a lejárat előtt törvényi kötelezettsége legyen a pályázat kiírása, a bírói pályázattal azonos 8 munkanapos határidő vonatkozzon a véleményezés kezdeményezésre és a 15 napos a döntésre.

• Javasoljuk az OBT egyetértési jogának kikötését ahhoz, ha az OBH elnöke a vezetői pályázatot eredménytelenné kíván nyilvánítani annak ellenére, hogy van a véleményező szerv által támogatott pályázó. Ilyen módon kizárható, hogy az OBH elnöke a bírói önigazgatás megkerülésével döntsön bírósági vezetői állásról, és az eredménytelenné nyilvánítás indokai ellenőrizhetővé válnak az OBT által. Ha az OBT nem ért egyet a kinevezés megtagadásával, az OBH elnöke köteles lenne betölteni az egyébként támogatott pályázóval a vezetői álláshelyet.

• Eredménytelen pályázatot követően a megbízással történő betöltésre érvényesüljön korlátozás: kizárólag az adott bíróságról bízhat meg bírót a vezetői feladatok ellátásával, és csak olyan bírót, aki a törvényi feltételeknek egyébként megfelel, és törvényi kötelezettsége legyen az OBH elnökének egyidejűleg az új vezetői pályázat kiírása.

Képzés

• Javasoljuk, hogy a szolgálati bírák képzését az OBT szervezze meg, annak érdekében, hogy a szolgálati bíróságok a lehető legnagyobb mértékben függetlenedjenek az OBH elnökétől, aki eljárásukban ügyfélként jár el. Ugyanez indokolja, hogy a szolgálati bíráknak járó pótlék vagy tárgyalási kedvezmény mértékét az OBT határozza meg.