Az OBT 2018. november 7. napján megtartott ülése

Az OBT 2018. november 7. napján megtartott ülése

2018.11.09.

1. OBH elnökének OBT működése kapcsán megküldött újabb levelei

Az OBH elnökének az OBT tagokhoz és tanácskozási joggal rendelkező személyekhez eljuttatott levele kapcsán dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az OBH elnöke nem törvényesen működőnek nyilvánítja az OBT-t, és egy „arra illetékes szerv” döntésére vár. Az Országos Bírói Tanács tagjainak és az ülésen résztvevő tanácskozási joggal rendelkezőknek nincs tudomásuk arról, hogy a tanács működőképessége kapcsán bármilyen jogvita vagy eljárás lenne folyamatban.

Az OBH elnöke levelet küldött az érintett bíróságok elnökeinek arról, hogy az OBT működési költségeinek utalványozására a jövőben nem fog intézkedni, az ülésekkel kapcsolatos költségek előlegezésére a Kúria elnökét, a tagok költségeinek előlegezésére a szolgálati helyük szerinti bíróságok elnökeit hívta fel. Az Országos Bírói Tanács felhívja a figyelmet a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 104. § (1) bekezdésének rendelkezésére: „Az OBT működésének technikai feltételeit az OBH biztosítja.” Az Országos Bírói Tanács költségvetése az OBH költségvetésén belül elkülönítetten jelenik meg, saját költségvetésének felhasználásáról az OBT maga dönt.

Az OBH elnöke a tanács törvényes működőképességének hiányára hivatkozással nem biztosította az OBT tagjai részére az irattanulmányozás lehetőségét. Emiatt az OBT határozati formában jelzéssel élt, amelyben felhívta az OBH elnökének figyelmét a Bszi. 112. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezésére. Eszerint „az OBT tagjai jogosultak az OBT és az OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá az OBH elnökétől adatokat, tájékoztatást kérni”. Ennek megtagadása az OBT tagjainak fontos jogosultságát vonja el, és akadályozza az Alaptörvény 25. cikk (5) bekezdésében foglalt feladat ellátását: „Az Országos Bírói Tanács felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását.”

2. Póttagválasztás

Dr. Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke az ülésen részletes tájékoztatást adott az Országos Bírói Tanácsnak a 2018. október 9. napján megtartott póttagválasztó küldöttértekezletről. Szóban is megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint a küldöttértekezlet törvényességi anomáliák mellett folyt le: szervezett ültetési rend volt, a szavazatszámlálás szabálytalan volt, a küldöttértekezlet olyan kérdésekről döntött, amelyre törvényi felhatalmazása nem volt, ezzel szemben nem tett eleget azon törvényes kötelezettségének, hogy az új póttagokat megválassza. A Magyar Bírói Egyesület honlapján (www.mabie.hu) számos bíró és bírói testület kiállt a bírói önigazgatás és törvényesség mellett, és nyilvánosan is felvállalta ezzel kapcsolatos véleményét, amit az Országos Bírói Tanács tagjai az ülésen is üdvözöltek.

Az Országos Bírói Tanács határozattal módosította a Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Bszi. 101. § értelmében a jelölés és a választás részletes szabályait az OBT szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. A 2018. október 9. napjára kitűzött póttagválasztó küldöttértekezletből világossá vált, hogy sürgős szükség mutatkozik arra, hogy az OBT a választás szabályait – a Bszi. 90-100. § adta keretek között – a törvényes és demokratikus választás előmozdítása és támogatása érdekében újraszabályozza:

• Helytelen gyakorlat, ha a jelölt bírák listájának összeállítása során a küldöttválasztó értekezlet egy „preferált sorrendről” szavaz. Az összbírói értekezleteken is követendő a küldöttgyűlés vonatkozásban már eddig is megkövetelt csoportosított, névsorrend szerint összeállított szavazólap.

• Nem tekinthető megfelelő gyakorlatnak, hogy a jelölőbizottság által javasolt személyek csak később nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról, miután a „szabad jelölés” már lezárult. Elsőként az októberi póttagválasztáson merült fel problémaként az is, ahogy a jelöltek az elfogadásról nyílt szavazással döntöttek, így megakadályozták jelöltek listára kerülését.

• A szavazást elkülönített szavazóhelyiségben kell lebonyolítani, hogy tisztasága és befolyásmentessége biztosítható legyen. A szavazás tisztaságát a független szavazatszámláló bizottság – nem pedig a szavazásban érdekelt, szavazatot is leadó jelöltállító bizottság vagy levezető elnök – hivatott biztosítani.

• Az SZMSZ szabályozza a rendes küldöttválasztó értekezlet és küldöttgyűlés összehívásának idejét, a bírósági elnökökre, az OBH elnökére, valamint a korelnökre vonatkozó határidőket, de nem rendelkezik külön a rendkívüli, póttagok megválasztására összehívott küldöttválasztó értekezletről és küldöttgyűlésről. Nem elfogadható, hogy az OBT 2018. május 2-ai felhívását követően csak hat hónappal később, 2018. október 9. napján került megtartásra a küldöttgyűlést.

Az Országos Bírói Tanács határozattal hívta fel a korelnököt a póttagválasztó küldöttértekezlet újbóli összehívására annak érdekében, hogy a küldöttek törvényi kötelezettségüket teljesítsék. A Bszi. 100. § (1) bekezdésének második mondata szerint „a szavazást mindaddig folytatni kell, amíg a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot nem kapta meg”. Erre tekintettel a korábbi küldöttek mandátuma az Országos Bírói Tanács álláspontja szerint változatlanul fennáll.

3. Bírói illetményemelés elmaradása

Tekintettel arra, hogy az OBH elnöke az OBT felhívására ezt nem kezdeményezte, az Országos Bírói Tanács az elnökén és delegált tagján keresztül maga hívja össze a Bírói Életpálya Szakértő Testületet (BÉSZT) a bírói illetmény-emelésére vonatkozó javaslat előkészítése érdekében. A Testületet az OBH elnöke, az OBT, a Magyar Bírói Egyesület és a Bírósági Dolgozók Szakszervezete még 2015. április 2. napján hozta létre annak érdekében, hogy itt kerüljenek megtárgyalásra a bírói életpálya modellel kapcsolatos szakmai, koncepcionális kérdések, és az egyeztetések folyamatosak legyenek.

A bírói illetményrendezés elmaradását az OBT már korábban is szóvá tette, és szorgalmazta az ezzel kapcsolatos jogszabálymódosítás mielőbbi előterjesztését, ennek érdekében újabb lépést tesz a párbeszéd nyitása iránt.

4. A bírák és igazságügyi alkalmazottak központi oktatási terve

Az OBH elnöke a 2019. évi központi oktatási terv tervezetét véleményezésre elérhetővé tette a bíróságok központi intranetes oldalán. Az Országos Bírói Tanács – eleget téve a Bszi. 103. § (4) bekezdés a) pontjában megfogalmazott kötelezettségének – a következő javaslatokat fogalmazta meg:

• Kívánatos lenne, ha a központi oktatási terv – az infrastrukturális fejlesztési terveken és stratégiai célokon túl – konkrétabban megjelölné az egyes képzések témáit, illetve a tervezetben említett, kijelölésekhez és speciális ügytípusokhoz kapcsolódó képzéseket. A bíróságok a képzési javaslataikat már hónapokkal ezelőtt megtették, így feltehetően nincs akadálya egy részletes terv elkészítésének.

• A korábbi gyakorlatnak megfelelően javasoljuk országos szintű, központi szakmai képzések meghirdetését a Magyar Igazságügyi Akadémián. A helyi szinten megtartott képzések a helyi tapasztalatcserét teszik csak lehetővé, míg az országos központi képzések a jogegység irányába is hatnak.

• Hasznosnak tartanánk, ha többségbe kerülnének a szabadon választott képzések. Ezek előnye, hogy a képzésen már eleve motivált bírák vesznek részt, akik maguk választhatják meg, mely területen kívánnak továbbképzést kapni. Ezzel szemben a kvóta alapján kötelezővé tett képzések résztvevői kevésbé motiváltak, noha egyes témák (pl. jogszabályváltozásokra történő felkészítés) esetében ezek létjogosultsága sem vitatható.

• Javasoljuk a korábban többször sikeresen megszervezett bírói kompetencia-fejlesztő tréningek újbóli bevezetését.

• Az Országos Bírói Tanács a más hivatásrendek képzésbe történő bevonását fontosnak tartja, ez lehetőséget biztosít arra, hogy ügyészek, ügyvédek, közjegyzők közös képzés keretei között vitathassanak meg szakmai kérdéseket bírákkal. A Bszi. 171/A. § (4) és (5) bekezdése alapján az OBH elnökének törvényi lehetősége van arra, hogy külön megállapodást kössön az igazságügyi miniszterrel és a legfőbb ügyésszel a képzéseket illetően.

5. Egyéb kérdések

Az Igazságügyi Miniszter képviseletében a helyettes államtitkár tájékoztatta az Országos Bírói Tanácsot a közigazgatási bíróságok létrehozásával kapcsolatos törvényjavaslatok benyújtásáról és annak tartalmáról.

Az OBT elnöke levélben fordult az OBH elnökéhez az OBT irodára elsősorban a szolgálati bíróságtól érkezett felbontott küldemények miatt. Dr. Cserni János, az OBH főosztályvezetőjének feljegyzése szerint az OBT-nek címzett zárt küldemények felnyitására véletlenül került sor, azonban megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben az OBH dolgozói ne bontsanak fel az OBT-nek címzett leveleket.