Volt alkotmánybíró csatlakozott az OBT beadványához
Volt alkotmánybíró csatlakozott az OBT beadványához
2019.05.15.
(frissítve 2019.05.29.)
Dr. Kiss László egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt bírája csatlakozott az Országos Bírói Tanács Alkotmánybírósághoz címzett Amicus Curiae beadványához.
Az OBT beadványa ide kattintva tölthető le.
Dr. Kiss László csatlakozó beadványa ide kattintva tölthető le.
Az OBH elnökének kezdeményezésére az alapvető jogok biztosa indítványozta az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvény OBT-re vonatkozó rendelkezéseinek értelmezését. Az alapvető jogok biztosa kérdéseket tett fel arra nézve, hogy az OBT mint bírósági önigazgatási szerv esetében valamennyi bírósági szint képviseletét szükséges-e biztosítani a működés során.
Az Országos Bírói Tanács élt azzal a lehetőséggel, hogy az Alkotmánybírósághoz „Amicus Curiae” beadvánnyal forduljon és – mint érintett, de nem ügyfél az eljárásban – kifejtse jogi álláspontját. Az OBT elnöke által az Alkotmánybíróságnak megküldött beadvány összefoglalva az alábbiakat tartalmazza:
I. Az alapvető jogok biztosának beadványa ebben a formában nem befogadható, az Alkotmánybíróságnak azt vissza kellene utasítania. Az indítvány tárgyának nincs összefüggése az alapvető jogokkal, így az alapvető jogok biztosa olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre választ kapva nem tudná azt semmilyen eljárásában felhasználni. A bírósági igazgatási szervek működése – mint önálló hatalmi ág – teljes egészében a feladatkörén kívül esik. Másrészről, a feltett kérdések nem állnak összefüggésben konkrét alkotmányjogi problémával, ugyanis az OBH és OBT közötti véleménykülönbség nem az Alaptörvény eltérő értelmezésére vezethető vissza. Végezetül, az alapvető jogok biztosa által kérdés formájában kért értelmezés nem vezethető le az Alaptörvényből: az Alaptörvény 25. cikke az OBT tagok létszámára és a bírósági szintenkénti képviseltre egyáltalán nem tartalmaz utalást. Ilyet csak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény tartalmaz, amelynek értelmezésére az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Ebből következik, hogy ha az Alkotmánybíróság az ügy érdemében állást foglalna, azzal átvenné a jogalkotó szerepét, és a politika eszközévé válna.
II. Az indítvány tartalmát tekintve az OBT fenntartja álláspontját: OBH elnökének jogértelmezése téves. A sarkalatos törvény sehol nem írja elő, hogy a testület csak akkor működhet törvényesen, ha mind a 15 tag helye betöltött, csupán a tagválasztás kapcsán szól az egyes bírósági szintekről választott tagok felső létszámkorlátjáról. Ezt erősíti az is, hogy a törvény a határozatképességet is létszámhoz (10 fő), nem pedig minden bírósági szint képviseletéhez kötötten határozza meg. Analógiaként lehet utalni arra, hogy a népképviseleti elven működő Országgyűlést sem teszi törvénysértővé, ha egy választókerületi országgyűlési képviselői hely időlegesen megüresedik, noha az érintett választókerület polgárai az időközi választás megtartásáig képviselet nélkül maradnak. Ráadásul az OBH elnökének érvelése ellentétes a józan ész elvével is: a Kúria elnöke hivatalból tagja az OBT-nek, a legmagasabb bírósági szintet így egyedül ő képviseli. Ha tisztsége bármely okból betöltetlenné válna, és az OBT emiatt nem működhetne törvényesen, nem tudna előzetes véleményt sem nyilvánítani a Kúria új elnökének jelölt személyről, noha ez a véleménynyilvánítás az OBT egyik fontos hatásköre, így viszont a Kúria új elnöke nem is lenne megválasztható.
III. Végezetül a beadvány utal arra is, hogy az OBH elnöke saját felróható magatartásával idézte elő és tartja fenn azt a helyzetet, amelyben az őt felügyelő OBT működőképességének hiányára hivatkozhat. Az általa sérelmezett csökkent létszám ugyanis nem alkotmányértelmezéssel orvosolható, hanem póttagválasztás tartásával, hiszen így az OBT létszáma nyomban 15 főre lenne kiegészíthető. Mindezek ellenére az OBH elnöke nem intézkedik póttagválasztó küldöttgyűlés megszervezése iránt, és megtagadott minden további intézkedést annak érdekében, hogy az OBT létszáma póttagválasztással 15 főre egészülhessen ki.