Az Országos Bírói Tanács jogalkotási észrevételei és javaslatai

Az Országos Bírói Tanács jogalkotási észrevételei és javaslatai

(2023. január 31.)

Az Országos Bírói Tanács az egyes igazságügyi törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló törvény tervezetéről az Igazságügyi Minisztérium felkérésére az alábbi észrevételeket és javaslatokat teszi.

A tervezet több elemet is tartalmaz az Országos Bírói Tanács korábbi jogalkotási javaslataiból és Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló EU Tanácsi határozat szerinti 213. mérföldkőben foglalt elvárásokból, ugyanakkor jelenlegi formájában ezen elvárásoknak több ponton nem felel meg.

I. Az Országos Bírói Tanács kulcsfontosságú észrevételei és javaslatai

1. A tervezet szerint az Országos Bírói Tanács csak a törvényi feltételeknek való megfelelés kérdésében foglalhat állást a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének és elnök-helyettesének pályázó személyekről. Bár ez kötelező és bírósági úton támadható állásfoglalás lenne, mégis visszalépés a jelenlegi szabályozáshoz képest, amely teljes körű – igaz, nem kötelező erejű – véleményezési jogot biztosít az Országos Bírói Tanács számára. A tervezet megoldása teljesen formális és a józan észnek sem felel meg akkor, amikor gyakorlatilag csak a pályázó életrajzának a törvényi feltételeknek való megfelelését teszi az Országos Bírói Tanács által vizsgálhatóvá. A törvényi feltételeknek való megfelelés vizsgálata nem pótolja a pályázó személyének alkalmasságáról szóló kötelező véleményt. Az alkalmasság vizsgálata ugyanis egy ennél lényegesen szélesebb körű véleményformálást kell, hogy magában foglaljon arról, hogy az adott pályázót annak ismert és megismert képességei, igazgatási és szakmai tapasztalata és gyakorlata, igazgatási vezetői múltja, rátermettsége és tettrekészsége feljogosítja-e arra, hogy a bírósági szervezet igazgatásának központi feladatait elvégezze, illetve a legmagasabb szintű szakmai fórumot vezesse. A törvénynek ezért az Országos Bírói Tanács véleményezési jogát a jelöltek alkalmasságát illetően teljeskörűen kell biztosítania, egyben kötelező erejűvé is téve a megválasztás, illetve kinevezés megengedhetőségét illetően.

2. A tervezet nem zárja ki azt, hogy az Országos Bírói Tanács tagja az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető legyen. Annak érdekében, hogy a felügyelő testület tagjai ne legyenek közvetlen függőségi viszonyban az Országos Bírósági Hivatal elnökével, a törvénynek rendelkeznie kell arról, hogy az ítélőtábla és a törvényszék elnöke, elnökhelyettese és kollégiumvezetője, azaz az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kinevezett, munkáltatói jogköre alá tartozó bírósági vezetők, továbbá hozzátartozóik ne lehessenek az Országos Bírói Tanács tagjai. Az ilyen felsővezetői pozíció legyen a választott tagsággal összeférhetetlen.

3. A tervezet új rendelkezéseket tartalmaz az Országos Bírói Tanács mint testület részére az Országos Bírósági Hivatal által kezelt iratokba történő betekintési jogosultságról. Ez azonban továbbra sem biztosítja az Országos Bírósági Hivatalban kezelt iratokhoz való teljeskörű hozzáférést. A törvénynek biztosítania kell az Országos Bírói Tanács valamennyi tagja részére az Országos Bírósági Hivatal által kezelt összes irathoz (azaz valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz, beleértve a személyes adatokat is) való teljes körű hozzáférést az igény bejelentését követő 15 napon belül.

4. A tervezet ugyan a vállalásoknak megfelelően kizárja az eljárási törvények szerinti jogorvoslatot az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező bírói döntés ellen, ugyanakkor nem érinti a korlátozott precedensrendszer miatt alkalmazandó EBH2019.B.22. szám alatt közzétett Bt.III.838/2019/11. számú ítéletet, amelyet a Kúria az Európai Unió Bíróságának azon döntése után is fenntartott, hogy az megállapította az uniós jogba ütközését. Ezért a törvénynek ezen ítélet alkalmazhatóságát ki kell zárnia.

5. a) A tervezetből teljes mértékben hiányoznak az Országos Bírói Tanács önálló költségvetési szervvé válásához és hatékony működése megkezdéséhez szükséges és azt elősegítő átmeneti szabályok. A törvénynek rendeznie kell, hogy az Országos Bírói Tanács saját apparátusának felállításáig szükséges tizenkét hónapig székhelyét, gazdálkodását, számvitelét, informatikai hátterét, adminisztrációját egy már létező állami szerv biztosítsa. Ilyen átmeneti szabályok nélkül a Tanács a törvény hatálybalépését követően működésképtelen lenne, jogszabályi kötelezettségeit nem lenne képes teljesíteni.b) A tervezet szerint az Országos Bírói Tanács megválasztott elnöke és elnökhelyettese csak 2023. augusztus 1. napjától töltené be a tisztségét, ezzel pozíciójuk a tagok mandátumának közeli lejárta miatt ugyanúgy csak hat hónapig tartana, mint a jelenlegi rendszerben. Emellett lehetőséget teremt arra, hogy a Kúria elnöke egyidejűleg az Országos Bírói Tanács vezetőjévé legyen választható. Ehelyett a törvénynek biztosítania kell, hogy az Országos Bírói Tanács kizárólag választott tagjai közül a törvény hatályba lépését követően haladéktalanul megválaszthassa az elnökét és elnökhelyettesét, akik azonnal hivatalba is lépnek.

A fentiekben megfogalmazott összes javaslat teljeskörű beépítése nélkül a tervezet nem felel meg a Kormány által az Európai Unió felé tett vállalásoknak, illetve az Országos Bírói Tanács szerepe és hatáskörei megerősítését célzó jogalkotói szándéknak.

II. Az Országos Bírói Tanács egyes további észrevételei és javaslatai

2023. évi … törvény az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról (a továbbiakban: Módosító) 9. §

Az Iasz. 105. § (1) bekezdésében meghatározott beosztási pótlékra jogosult személyek körét indokolt kiegészíteni az OBT tag részére a bíróság jogi végzettségű igazságügyi alkalmazottai közül kijelölt segítő személyével, mivel a tényleges feladatellátás az OBT-nél dolgozó bírósági titkár, bírósági fogalmazó és a segítő tekintetében lényegét tekintve nem lesz eltérő.

Módosító 10. §

Célszerű az OBH által a címadományozások körében már meghatározott arányszámokhoz hasonló mutatók megalkotása, valamint a költségvetési fedezet biztosítása.

Módosító 17. §

Kívánatos, hogy ez a szabályozási koncepció valamennyi bírósági szinten megjelenjen, illetőleg jogértelmezési nehézségeket okozhat az, hogy nincs egyértelműen szabályozva, hogy több kollégium érintettsége esetén melyik kollégium véleménye az irányadó.

Módosító 18. §

Az ügyelosztás elveit valamennyi bírósági szinten kívánatos lenne – a Kúriáéhoz hasonló módon – szabályozni.

Módosító 20. §

Javasoljuk, hogy az OBH elnök tisztségére jelölt személy legalább 10 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkezzen. Javasoljuk továbbá, hogy az OBH elnök tisztségére jelölt személy legalább 6 év bírósági vezetői tapasztalattal rendelkezzen, egyben javasoljuk a bírói vizsgálatra vonatkozó feltétel mellőzését.

Módosító 21. §

A jelentkezés helyett javasoljuk a pályázat szóhasználatot. Egyebekben fenntartjuk az általános vélemény (I. pont) 1. pontjában foglaltakat.

Módosító 22. § (8) bekezdés

Javasoljuk, hogy az OBT döntési jogkörének biztosításával egészüljön ki a szabályozás.

Módosító 23. § (3) bekezdés

Javasoljuk, hogy OBH elnökhelyettesévé csak bíró jogállású személy legyen kinevezhető. A kinevezési feltételek egyezzenek meg az OBT részéről a 20. §-hoz fűzött észrevételben foglalt kinevezési feltételekkel.

Módosító 25. §

Javasoljuk, hogy a jogszabály egyértelműen rögzítse, hogy az OBT jogi személy.

Módosító 26. § (1) bekezdés

Javasoljuk a módosítást akként, hogy az OBT elnökének és elnökhelyettesének kizárólag az OBT választott tagjai legyenek megválaszthatóak. Az elnök és az elnökhelyettes újraválasztható.

Módosító 27. § (4) bekezdés

Javasoljuk, hogy az OBT elnökére és elnökhelyettesére vonatkozó mulasztás időtartama 60 napban kerüljön meghatározásra.

Módosító 28. § (1) bekezdés

Javasoljuk a 103. § (1) bekezdéséből az „általános” szó elhagyását.

Módosító 29. §

Javasoljuk, hogy a vállalt mérföldkővel egyezően az OBT tagjai a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz (beleértve a személyes adatokat is) hozzáférhessenek.

Módosító 31. §

Javasoljuk ezen szakasz mellőzését, figyelemmel az egyéb észrevételeinkre.

Módosító 32. §

Javasoljuk, a Kúria elnökhelyettese a Kúria elnökének jogkörében eljárva az OBT ülésén szavazati joggal ne rendelkezzen.

Módosító 33. §

Javasoljuk a 108/A. § (1) bekezdés helyett az alábbi bekezdést:

„Az OBT az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az OBT-vel szemben fennálló, törvényben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A jogorvoslati kérelmet a kötelezettség teljesítésére – jogszabály, vagy annak hiányában az OBT által – meghatározott határidő lejártától számított 15 napon belül kell előterjeszteni.”

Javasoljuk a 108/B. § (1) bekezdés helyett az alábbi bekezdést:

„Az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ha az OBT törvényben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A jogorvoslati kérelmet a kötelezettség teljesítésére jogszabály által meghatározott határidő lejártától számított 15 napon belül kell előterjeszteni.”

Módosító 34. §

Javasoljuk, hogy ne lehessen az OBT tagja az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó személy és annak hozzátartozója. Javasoljuk továbbá, hogy a gb) pont vonatkozzon a tanácselnöki kinevezés esetére is.

Módosító 35. § (2) bekezdés

Az OBT tag részére a beosztása szerinti szolgálati hely bíróságának elnöke helyett javasoljuk a törvényszék, vagy ítélőtábla elnökét meghatározni.

Módosító 36. § (1) bekezdés

Javasoljuk, hogy a Kúria elnökének jelölt személynél kinevezési feltétel legyen a legalább 10 éves bírói szolgálati viszony, továbbá a „vagy kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora)” szövegrész mellőzését. Javasoljuk, hogy a bírói szolgálati viszonyba ne számítson be a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalat.

Módosító 38. § (2) bekezdés

Javasoljuk, hogy a kinevezési feltételek egyezzenek meg az OBT részéről a 36. §-hoz fűzött észrevételben foglalt kinevezési feltételekkel.

Módosító 42. § (2) bekezdés

Javasoljuk, hogy a szabályozás azonos módon jelenjen meg a törvényszéki és ítélőtáblai bírói tanácsok vonatkozásában is.

Módosító 43. §

Javasoljuk, hogy a szabályozás azonos módon jelenjen meg a törvényszéki és ítélőtáblai kollégiumok vonatkozásában is.

Módosító 44. §

Javasoljuk, hogy az OBT a törvény hatályba lépését követően azonnal megválaszthassa elnökét és elnökhelyettesét.

Módosító 46. §

Javasoljuk az a) pont hatályon kívül helyezésének mellőzését.

Módosító 47. §

Javasoljuk, hogy azok a jelenleg is az Alkotmánybíróságon dolgozó alkotmánybírók, akik már kérték bírói kinevezésüket, a lakóhelyük szerint illetékes járásbíróságra kerüljenek beosztásra. Amennyiben alkotmánybíróvá válásuk előtt bírók voltak, korábbi szolgálati helyükre kerüljenek beosztásra. Megjegyzés: ez szerzett jogot nem érint, a beosztásra a bíróságra kerüléskor kerül csak sor.

Módosító 55. §

Javasoljuk az „indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe” szövegrész mellőzését.

Módosító 56. § (1) bekezdés

Javasoljuk, hogy a (1) bekezdés h) pontjában kerüljön mellőzésre a „kiemelkedő teljesítményéért és feladatainak eredményes ellátásáért” szövegrész.

Módosító 60. §

Javasoljuk a módosítás mellőzését, tekintettel arra, hogy az a Kúria létszámának indokolatlan felduzzasztását eredményezi.

Módosító 62. §

Javasoljuk a módosítás mellőzését, tekintettel arra, hogy az a Kúria létszámának indokolatlan felduzzasztását eredményezi.

Módosító 64. §

Javasoljuk a Be. 655. § (1) bekezdés módosításának mellőzését, tekintettel arra, hogy az a Kúria létszámának indokolatlan felduzzasztását eredményezi.

Módosító 66. §

Javasoljuk a módosítás mellőzését, tekintettel arra, hogy az a Kúria létszámának indokolatlan felduzzasztását eredményezi.

III. Az Országos Bírói Tanács további, a tervezetben meg nem jelenő javaslatai

 A Bszi. 76. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása és kiegészítése:

76. § (1) Az OBH elnöke általános központi igazgatási feladatkörében
a) kialakítja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, és erről évente előzetesen tájékoztatja az OBT-t;

[…]

g) személyesen vagy bíró helyettese útján részt vesz az OBT ülésein.

A Bszi. 76.§ (6) bekezdésének módosítása:

 […]

c) elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó Bírósági vezető vizsgálatát és arról évente tájékoztatja az OBT-t,

A Bszi. 76. § (8) bekezdés a) pontjának pontosítása és kiegészítése:

(8) Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében

a) félévente az OBT által előzetesen meghatározott tartalmi kereteken belül tájékoztatja a tevékenységéről az OBT-t,

[…]

g) az OBT felhívására 15 napon belül tájékoztatást ad a feladatkörébe tartozó intézkedésekről vagy a bíróságokkal kapcsolatos adatokról. A határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható.

A Bszi. 77.§ (2) bekezdésének módosítása:

Az OBH elnökének határozatait az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. Az OBH elnöke a határozatait a szükséghez képest indokolja indokolni köteles.

A Bszi. 88. §-ának módosítása és kiegészítése:

(1) Az OBT a bíróságok központi igazgatásának független felügyeleti testülete. Az OBT a felügyeleti feladatai mellett e törvény szerint közreműködik a bíróságok igazgatásában.

Új szakasz beiktatása 89/A. § számon:

89/A. § (1) Az OBT elnöke
e) meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor.

A Bszi. 92. § pontosítása két önálló bekezdésben:

92. § (1) Ha a póttagok létszáma 5 alá csökkent és az OBT zavartalan működése vagy a 91. § (1) bekezdésben meghatározott felső határok érvényesülése nem biztosítható, a póttagok létszámát – 60 napon belül, választás tartásával – 14 főre kell kiegészíteni olyan módon, hogy ezzel az OBT tagjainak száma is teljes legyen.
(2) Az OBT működése akkor nem biztosított, ha tagjainak száma – függetlenül a 91. § (1) bekezdés szerinti szintek képviseletétől – 10 fő alá csökkent.

A Bszi. 100. § módosítása:

 […]

(2) A küldöttek korelnöke a küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül megküldi az OBH elnökének, aki azt haladéktalanul továbbítja a Kúria elnökének, az OBT elnökének, valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek.

A Bszi. 103. § (1) bekezdés módosítása:

(1) Az OBT az általános központi igazgatás területén
a) ellenőrzi az OBH elnökének tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él, valamint indokolt esetben kezdeményezheti az OBH elnökének meghallgatását az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságánál, amely döntése előtt meghallgatja az OBT képviselőjét is,
aa) egyedi ügyben felhívhatja az OBH elnökét a szükséges tájékoztatás 15 napon belüli megadására, továbbá intézkedés megtételére, melynek eredményéről az OBH elnöke az OBT-t a megjelölt határidőn belül tájékoztatja.

[…]

c) előzetesen véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat,

[…]

e) megalkotja és elfogadja a bírák Etikai Kódexét és közzéteszi azt a központi honlapon,
f) képviselője útján meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor.

A Bszi. 103. § (2) bekezdés módosítása:

 […]

(2) Az OBT a költségvetés területén

[…]

b) ellenőrizheti a Kúria kivételével a Bíróságok fejezet gazdálkodását, és

A Bszi. 103. § (3) bekezdésének módosítása:

 […]

(3) Az OBT a személyzeti területen

[…]

j) az OBH elnökének kezdeményezése alapján „címzetes törvényszéki bíró”, „címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró”, „kúriai tanácsos” címet, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi címet adományozhat, [továbbá az OBH elnökének kezdeményezésére] javaslatot tehet kitüntetés adományozására, díjat, oklevelet, plakettet adományozhat, illetve díj, plakett, oklevél más általi adományozásához hozzájárulhat, továbbá saját díjat, oklevelet, plakettet alapíthat,

[…]

n) egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének döntéséhez, ha a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges [76. § (5) bekezdés j) pont].

[…]

p) évente közzéteszi véleményét az OBH elnök kinevezési jogkörébe tartozó vezetők vonatkozásában lefolytatott vizsgálatokkal kapcsolatban.

A Bszi. 103. § (4) bekezdésének módosítása:

[…]

(4) Az OBT a képzés területén

[…]

c) megszervezi a szolgálati bírák képzését.

A Bszi. 103.§ az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

[…]

(6) Ha az OBT megállapítja, hogy az OBH elnökének valamely intézkedése vagy mulasztása jogszabályba ütközik – a jelzés helyett vagy mellett – felhívhatja a szükséges intézkedés megtételére vagy amennyiben az lehetséges, a jogsértő intézkedés megváltoztatására. Az OBH elnöke a felhívástól számított 30 napon belül megteszi a szükséges intézkedést és erről további 15 napon belül tájékoztatja az OBT-t.

A Bszi. 110. § módosítása és kiegészítése:

 […]

(3) Az OBT választott tagja ellen a tagsága ideje alatt folytatott tevékenysége vagy mulasztása miatt a tisztsége megszűnésétől számított 3 éven belül [fegyelmi eljárás csak az OBT hozzájárulásával indítható] fegyelmi eljárást és bírói alkalmatlanságának megállapítása iránti eljárást az OBT kezdeményezhet.
(3a) Az OBT választott tagjának soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatára kizárólag az OBT hozzájárulásával kerülhet sor, kivéve, ha a vizsgálatot maga a bíró kérte.
(3b) Ha az OBT választott tagjának soron következő vizsgálata az OBT tagsága idejére esik, a vizsgálatra kizárólag a tagság megszűnését követően kerülhet sor.
(3c) Az OBT tag kizárólag hozzájárulásával rendelhető ki.

[…]

(6) Az OBT tagja igazgatási feladattal történő megbízást vagy egyéb, díjazással járó tevékenységre való felkérést – az oktatási és tudományos tevékenységet kivéve – csak az OBT előzetes hozzájárulásával fogadhat el.

A Bszi. 112. § módosítása és kiegészítése:

 […]

(5) Az OBT tagja igazgatási feladattal  – az oktatási és tudományos tevékenységet kivéve – csak az OBT egyetértésével bízható meg.

A Bszi. 113. § (1) bekezdésének pontosítása:

113.§ (1) Az OBT póttagja – a 91. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – szavazási fordulónként, a kapott szavazatok sorrendjében lép a választott tag helyébe. 

Javasoljuk továbbá, hogy az Országos Bírói Tanács tagjait segítő igazságügyi alkalmazottak is az OBT elnökének munkáltatói jogkörébe tartozva az OBT alkalmazásában álljanak. Ezzel egyértelmű lenne az OBT elnökének utasításadási és fegyelmi jogköre, a helyettesítés és az előmenetel biztosítottá válna, továbbá az OBT alkalmazottai beosztási pótlékban részesülnének. Ezzel a megoldással kialakulhatna az OBT tagok munkáját magas színvonalon segítő igazságügyi alkalmazotti kar, mely az új OBT tagok tevékenységét, az OBT munkájába beilleszkedését is jelentősen megkönnyítené.