Észrevételek a GRECO jelentések kapcsán

Észrevételek a GRECO jelentések kapcsán

2019.08.02.

Nyilvánosságra hozták a korrupciós kockázatokat vizsgáló GRECO Magyarországról szóló 2017-es és 2018-as jelentését. A 2015-ben tett ajánlások nem teljesülését megállapító újabb jelentések többek között az OBH elnökének széles jogkörei kapcsán fogalmaztak meg kritikákat. A jelentésre az Országos Bírósági Hivatal is reagált a bíróságok központi honlapján, amelyben többek között kritikaként fogalmazta meg, hogy a nemzetközi testület „puszta feltevésekből indult ki, amikor az OBT-re nehezedő, saját megfogalmazásukban is pusztán „állítólagos” nyomásgyakorlást emlegették fel.”

Az OBH közleményéből úgy tűnik, hogy dr. Handó Tünde feledtetni kívánja azokat az eseteket, amikor ő vagy az általa kinevezett bírósági vezetők az OBT-re és tagjaira, valamint a bírói érdekképviseletet ellátó MABIE-re és tagjaira gyakoroltak nyomást vagy álltak rajtuk bosszút. Ezzel szemben a bizonyítékokkal is alátámasztható, részben pedig köztudomású támadások az OBT tagjai ellen – a teljesség igénye nélkül – eddig a következők voltak:

Több OBT tag is beszámolt arról, hogy az OBH elnöke által kinevezett vezetők arra presszionálták, hogy mondjanak le az OBT tagságról. Dr. Handó Tündének ezzel nyilvánvalóan egyetlen célja volt: az őt ellenőrző testület működésének akadályozása, ellehetetlenítése.

Az elmúlt másfél évben összesen öt fegyelmi eljárást indítottak OBT tagokkal szemben: kettő esetben ezt dr. Handó Tünde személyesen kezdeményezte, három esetben erre az általa kinevezett elnököket utasította. A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről – az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát és a fegyelmi eljárás nem nyilvános jellegét semmibe véve – dr. Handó Tünde eddig példátlan módon minden bírósági vezetőt és rajtuk keresztül minden bírót tájékoztatott.

Az OBT tagjai 2018 tavasza óta szakmai munkájukban is folyamatosan üldöztetésnek vannak kitéve:

• több OBT tagot kitiltottak azokból az OBH keretein belül működő szakmai munkacsoportokból, amelyekhez hasonlókban korábban – nem OBT tagságukból fakadóan – oktatóként, szakértőként dolgoztak;
• több OBT tag szakmai képzésre történő jelentkezését diszkriminatív módon eredménytelennek nyilvánították (a képzésen való részvételt az érintett bíró kivételével az összes vezetőtársának lehetővé téve, illetve más esetben a jelentkezési határidőt is kitolva annak érdekében, hogy helyettük az OBH elnöke mást választhasson ki a részvételre);
• több OBT tag korábbi szakmai előadói felkérését bírósági vezetők közbelépésére írásban visszamondták, több éves folyamatos szakmai tapasztalattal rendelkező OBT tagok nem kaptak többet lehetőséget bírósági képzésen való oktatásra;
• több OBT tag esetében, akik korábban a jogi szakvizsga bizottsági vizsgabiztosok voltak, a kinevezésük meghosszabbítására irányuló előterjesztést az OBH elnöke nem továbbította a kinevezésre jogosult igazságügyi miniszter felé;
• egy OBT tag instruktor bírói kijelölését vezetői megbízatása és a kerületi bíróság vezetőjének javaslata ellenére – szakmai indok megjelölése nélkül – nem tették lehetővé;
• a bírósági vezetők több esetben figyelmen kívül hagyták az OBT tagokat törvény szerint megillető csökkentett tárgyalási kötelezettséget, így ezekre az OBT tagokra aránytalanul nagy munkateher hárul;
• több OBT tag esetében – anélkül, hogy bíróvizsgálata folyamatban lenne – a bíróság elnöke külön tárgyalási és ügyforgalmi statisztikákat készíttetett a rendkívüli adatgyűjtés okának közlése nélkül.

Két OBT tagot a bírósági elnök diszkriminatív módon annak ellenére nem részesített rendkívüli előre sorolásban, hogy az adott szakterület bírói kollégiuma ezt nagy arányban támogatta. Egy OBT tag normatív, azaz minden bírónak automatikusan járó jutalmát a bírósági elnök csak azt követően fizette ki, hogy ennek érdekében az érintett OBT tag jogi eljárást indított.

Dr. Handó Tünde 2018. június 16-án az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) meghívásával kapcsolatban egy rádióinterjúban a következők szerint fogalmazott az ENCJ közgyűlésén résztvevő OBT-tagokról: „sajnálatosnak tartom azt, hogy néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat.”  Emellett számos olyan cikk jelent meg a Magyar Idők, a Magyar Nemzet, a Pesti Srácok és a Tűzfalcsoport oldalain, amelyek az OBT tagjait valótlan állításokkal támadják, részben bírói munkájuk kapcsán őket becsületükben megsértik. Három OBT tag már elsőfokon személyiségi jogi pert nyert a cikkeket megjelentető kiadóval szemben.

Az OBH elnöke által kinevezett dr. Gerber Tamás listát készíttetett a Budapest Környéki Törvényszék területén dolgozó MABIE tagokról (köztük két OBT tagról is), és arra hívta fel a járásbírósági elnököket, hogy beszéljenek a MABIE tagokkal az egyesületből való kilépésük érdekében. A súlyos adatsértést dr. Handó Tünde a hozzá intézett bejelentés ellenére sem vizsgálta ki.

Ezen intézkedéseknek az OBT tagjainak „megleckéztetésén” túl az is a célja lehetett, hogy általában is elvegye a bírák kedvét a bírói önigazgatási testületekben és érdekvédelmi szervezetekben való aktív részvételtől. Ez a törekvés önmagában integritási kockázatot jelent a bírósági szervezetre nézve, különösen a szükséges OBT póttagválasztás előtt.

Ismert, hogy dr. Handó Tünde saját jogértelmezése alapján önkényesen illegitimnek nyilvánította az őt ellenőrző bírói testületet, amellyel 2018 májusa óta az együttműködést megtagadja: nem biztosít irattanulmányozást, nem teszi meg a szükséges előterjesztéseket, nem írta alá költségvetési megállapodást az OBT-vel. Különböző nemzetközi delegációk tagjai személyesen is meggyőződhettek arról, hogy dr. Handó Tünde mennyire méltatlan elhelyezést biztosít az OBT részére, amely már önmagában kifejezi hozzáállását a legfőbb bírói önigazgatási testülethez.

Érdemes felidézni, hogy a GRECO-n kívül a Velencei Bizottság, az Európai Tanács Országspecifikus ajánlása és a Nemzetközi Bírói Egyesület vizsgálati jelentése is ugyanarra a konklúzióra jutott az OBH elnökének, mint a közigazgatás magas rangú beosztottjának túlzott hatalmát és az OBT-vel, mint a bírák által választott legmagasabb önigazgatási fórummal és tagjaival szembeni magatartását illetően. Az sem véletlen, hogy ezek a jelentések teljesen azonosan látták az OBT vizsgálata által is feltárt kritikus területeket: a kinevezések folyamatát, a kirendeléseket és főként az eredménytelenné nyilvánított pályázatokat. Ezek is valós integritási kockázatot rejtenek.

Az OBT továbbra is bízik abban, hogy ha dr. Handó Tünde láthatóan nem is, de az illetékes döntéshozók megfontolják a nemzetközi testületek kritikáit, és a bíróságok függetlenségének megerősítésére törekednek, amelyhez az OBT minden támogatást és segítséget megad.