Handó Tünde folytatja a bírói önigazgatás támadását
Handó Tünde folytatja a bírói önigazgatás támadását
2019.09.18.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke – a párbeszéd látszatát keltve – elektronikus kérdőívet küldött a bírósági dolgozóknak „Többet, jobbat, egymásért – modellváltás a bírósági önigazgatásban” címmel, hogy utólagosan ezzel támassza alá a korábbi törvénymódosítási javaslatait.
A kérdőívben a következő kérdések szerepelnek:
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsban valamennyi törvényszék, ítélőtábla és a Kúria önálló képviselettel kellene rendelkeznie?” (sic!)
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanács tagjai a legdemokratikusabb úton, közvetlenül az összbírói értekezleteken, illetve a Kúria teljes ülésén kerüljenek megválasztásra?”
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető a jövőben ne lehessen az Országos Bírói Tanács tagja?”
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsnak jelenlegi tagjai kitölthessék mandátumukat?” (sic)
Handó Tünde az elmúlt egy évben újra és újra előveszi a javaslatát, amellyel a legfőbb bírói tanács jelenlegi létszámát 15-ről 26 főre emelné. Eszerint az átmeneti időszakban – a jelenlegi tagok mandátumának lejártáig – a testület 36 fővel működne, és az is felmerült, hogy a jelenlegi tagoknak csak megosztott szavazatuk lenne. A törvényszékek és ítélőtáblák egyenlő képviselete azt eredményezné, hogy a közel 800 bíróval működő Fővárosi Törvényszék és a kevesebb mint 50 bíróval működő kisebb bíróságok ugyanannyi tagot delegálhatnának a testületbe, és nem lenne biztosított a legtöbb bírót érintő járásbírósági szint arányos képviselete sem. Az újabb javaslat szerint az OBH elnöke arra is jogot formál, hogy egyoldalúan megtámadhassa az Alkotmánybíróságon, ha „az OBT működésével összefüggő hatáskör-összeütközést” észlel.
Az OBT már több alkalommal kifejtette véleményét az OBH elnökének bírói önigazgatást érintő törvénymódosítási javaslatairól (itt és itt). A javaslatok kizárólagos célja a bírák által választott, felügyeleti funkciókat betöltő közjogi testület hatékonyságának csökkentése, a 2018-ban hat évre megválasztott, őt a törvényes működésre rábírni próbáló tagok ellehetetlenítése. A kérdőívben az OBH elnöke közvetetten olyan kérdést is feltett, amely ellentétes a sarkalatos törvény rendelkezésével, ugyanis az OBT választott tagjai nem visszahívhatók.
Handó Tünde – aki személyzeti döntései során rendszeresen figyelmen kívül hagyja vagy megkerüli a bírói testületek véleményét – a bírói önigazgatási modell megváltoztatását célzó javaslatát valódi egyeztetés nélkül, a legfőbb bírói önigazgatási testület és a bírák érdekképviseletét ellátó Magyar Bírói Egyesület bevonása nélkül készítette el, és a bírák véleményét is csak utólagosan kérte ki a most feltett irányított kérdésekkel. Javaslatát sem ez, sem a „békés párbeszéd” hangoztatása nem legitimálja. Mindeközben ugyanis Handó Tünde továbbra is törvénysértő módon akadályozza a póttagok megválasztását, és jogtalanul tartja vissza a szolgálati bírák személyére, valamint a bírák részére járó díjakra és címadományokra vonatkozó előterjesztések továbbítását. Különös hangsúlyt ad a bírói önigazgatási testületet támadó, annak végleges ellehetetlenítését célzó magatartásának, hogy az Európai Unió és más nemzetközi fórumok jelenleg éppen az ő eddigi, az OBT által is többször kifogásolt tevékenységét kérik számon hazánkon.