A bírói illetményemelés elmaradása
Az OBT 2018. október 3. napján
tárgyalt a bírói illetményemelés elmaradásáról
2018.10.05.
Dr. Vadász Viktor OBT tag az Országos Bírói Tanács 2018. október 3. napján megtartott rendes ülésén a következőkkel fordult az Igazságügyi Minisztérium képviselőjéhez a bírói illetmények emelésének elmaradása tárgyában:
I. A 2018. évi XL. törvény 2018. szeptember 1. napjával módosította a 2011. évi CLXIV. törvényt, amely nyomán az ügyészi illetménypótlékok és vezetői pótlékok lényeges felemelésére került sor. A beosztási pótlék az alábbiak szerint változott:
előtte | utána | ||
járási ügyész | 10% | 20% | |
főügyészségi ügyész | 20% | 35% | |
fellebbviteli főügyészségi ügyész | 40% | 50% | |
legfőbb ügyészségi ügyész | 60% | 80% |
előtte | utána | ||
címzetes főügyészségi ügyész | 20% | 30% | |
címzetes fell. főügyészségi ügyész | 30% | 45% | |
címzetes legfőbb ügyészségi ügyész | 50% | 60% | |
legfőbb ügyészségi tanácsos | 70% | 90% |
Ugyancsak 2018. szeptember 1. napjától az ügyészségi vezetői pótlékok felemelésére is sor került változó, kettő-négyszeres mértékben.
Ezzel szemben a bírói pótlékok párhuzamos emelésére nem került sor, és erre irányuló jogszabályi előterjesztés a jövőben sem látható. A rendszerváltás óta nem volt arra példa, hogy a törvényben rögzített ügyészi illetmény akár csak kis mértékben is eltért volna a bírói illetménytáblától. Van néhány külföldi ország, ahol a bírák az ügyészekhez képest magasabb illetményben részesülnek, de a jellemző a teljesen azonos bértábla alkalmazása. Sok országban a bírák és ügyészek jogállását is közel azonos módon szabályozzák. A bírák Magyarországon sem végeznek kevésbé felelősségteljes munkát, mint az ügyészek, így az alacsonyabb bírói illetmény -álláspontunk szerint- nem indokolható, és sérti a két hivatásrend közötti egyenlő bánásmódot.
II. 2018 tavaszán a Bírói Életpálya Szakértői Testület és az ország szinte összes bíróságának összbírói értekezlete arról kapott tájékoztatást, hogy az OBH elnöke egy javaslatot terjesztett elő a bírói bérek lényeges emelésére, amely törekvését egyébként a költségvetés véleményezése során az Országos Bírói Tanács a 2018. június 6-ai ülésén maga is támogatta.
Az ügyészi és bírói hivatásrend közötti illetménykülönbség önmagában is feszültséget fog okozni a szervezetben, amit tovább növel, hogy az OBH elnöke által közölt javaslat konkrét összegeket, számításokat tartalmazott, ez alapján pedig a bírói kar jóhiszeműen bízott abban, hogy az illetményemelés előzetesen egyeztetve volt a döntéshozókkal, és azt a kormány is támogatni fogja.
III. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a bírói illetményemelés elmaradása túlmutat az ügyészekkel való egyenlő bánásmód kérdésén, mivel a bírói hivatás méltóságához és a bírák társadalomban betöltött szerepéhez igazodó, tisztességes megélhetést biztosító illetmény a bírói függetlenség egyik lényeges eleme és összetevője, amelyet Tisztelt Miniszter Úr – nagyon helyesen – a „demokrácia állócsillagaként” aposztrofált.
A bírói alapilletmény a kötelező minimálbérhez és a bruttó átlagkeresethez viszonyított aránya a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, ami azt tükrözi, hogy a bírói hivatás fontosságát a döntéshozók nem ismerik el. Utoljára 1999-ben és 2004-ben volt olyan bérrendezés, amely valamelyest felzárkóztatta a bírói béreket, azonban azóta a bírói illetmény vásárlóereje és ezáltal a bírák munkaerőpiaci helyzete jelenleg siralmasnak mondható.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország továbbra is sereghajtó. Hazánkban 2012-ben a legalacsonyabb volt az újonnan kinevezett bírák euróra átszámított nettó illetménye. Másrészről pedig, ha az Európa Tanács 2014-es CEPEJ jelentésében szereplő bírói alapilletményt az egyes tagországok egy főre jutó éves GDP értékére vetítjük, még rosszabb képet kapunk: Magyarország esetében ez az érték 1,14 érték, míg Románia esetében 2,79, Bulgária esetében 2,38, Szlovákia esetében 2,25, Csehország esetében 1,82 és Lengyelország esetében is 1,73. 2014-ben azt is megmérték, hogy az európai országokban egy kezdő bíró és egy kúriai bíró illetménye hogyan viszonyul a bruttó nemzeti átlagkeresethez. Magyarország mindkét érték tekintetében messze az átlag alatt teljesített.
Végezetül pedig utalni kell arra is, hogy 2011 január 1. óta a bírói alapilletmény mindössze 16%-ot emelkedett, szemben a bruttó átlagkereset 52%-ot meghaladó emelkedésével. Az időszakra vetített 14,5%-os inflációs értéket nézve a bírói bérek alig tartották meg vásárlóerejüket.
Az OBT a 2018. október 3-ai ülésén a következő kérdéssel fordult az Igazságügyi Minisztérium tisztelt képviselőjéhez:
1. Mi az oka annak, hogy az ügyészi illetménypótlék 2018. szeptember 1. napjával megemelésre került, míg a bírói nem változott?
2. Mikor tervezi-e a kormány a bírói pótlékok felzárkóztatását az ügyészi pótlékokhoz?
3. Várható-e kompenzáció a bírói szervezetben az ügyészi bérek előrehozott megemelése miatt?
4. Egyeztetett-e az OBH elnöke az Igazságügyminiszterrel és a Pénzügyminiszterrel az általa az idei évben előterjesztett javaslatról?
5. Tárgyalta-e a Kormány az OBH elnökének idei évi előterjesztést a bírói illetmény megemeléséről, amennyiben igen, azt támogatta-e?
A kérdésekre dr. Szecskó József helyettes államtitkár részben az ülésen válaszolt, amely az ülésről készült összefoglalóból olvasható, részletes válaszát az ülésről készült jegyzőkönyv fogja tartalmazni.