ENCJ Lisszaboni Nyilatkozata

Az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ)
Lisszabonban 2018. május 30. és június 1. között megtartott
közgyűlésén elfogadott

L I S S Z A B O N I N Y I L A T K O Z A T

a pozitív változások kezdeményezéséről

Az ENCJ tagjai a 2018. május 30. és június 1. napja között Lisszabonban megrendezett közgyűlésen az alábbi nyilatkozatot adják ki:

1.  Az ENCJ és a hálózat tagjainak közös célkitűzése az európai országok igazságügyi szervezetrendszerének továbbfejlesztése a polgárok általános jóléte érdekében. Egy a változásoknak ellenálló és látszólag hátrafelé tekintő igazságszolgáltatás végül el fogja veszíteni az emberek bizalmát, és sérülékennyé válik a külső, különösen a más hatalmi ágaktól és a médiától érkező támadásokra.

2.  A Tanácsok kezdeményezzék és irányítsák a pozitív változások folyamatát az igazságszolgáltatás függetlensége, elszámoltathatósága és az ítélkezés magas színvonalának elősegítés érdekében, hogy ezáltal a bíróságok képessé váljanak az időszerű, pártatlan és hatékony igazságszolgáltatás biztosítására az általános közjó érdekében. Ennek két aspektusa van: egyrészről belülről az igazságszolgáltatás szereplőinek elkötelezettségének kell növelni, másrészről, kívülről a bíróságok más hatalmi ágakkal való kapcsolatát, a bíróságok államhatalomban betöltött szerepét kell megerősíteni.

3.  Ami az elsőt illeti, bármely sikeres változás kezdeményezésének kulcsa annak biztosítása, hogy a változás folyamatában minden érdekelt részt vehessen. Ebből a célból a Tanácsoknak ösztönözniük kell az igazságszolgáltatás résztvevőit (különösen a bírókat), hogy ne csak elfogadják a változásokat, de ténylegesen magukénak érezzék azokat, és motiválttá váljanak a változás támogatásában minden lehetséges módon. Ebben a tekintetben:
(1) A Tanácsok magyarázzák el az érdekeltek számára, hogy egyes folyamatokat miért kell megváltoztatni, illetve annak eredmény miért lesz hasznos a számukra, ezzel is növelve a változás támogatásának valószínűségét.
(2) A Tanácsok bátorítsanak minden bírót arra, hogy folyamatosan vegyenek részt képzéseken, és munkavégzésük során maguk is részei legyenek az állandó fejlesztéseknek.
(3) A bírák kiválasztása, kinevezése során a Tanácsok értékeljék, amikor a jelöltek készséget mutatnak a változások támogatására és a modern megközelítések befogadására.
(4) A Tanácsok a fejlesztések kapcsán jelenjenek meg hídként a bírók és a végrehajtó hatalom között, biztosítsák, hogy a bírók nézőpontja kifejezésre jusson, és ne vezessenek be olyan reformokat, amelyek nem veszik kellően figyelembe a rájuk gyakorolt hatásokat.
(5) A Tanácsok aktívan bátorítsák a bírákat abban is, hogy tegyenek észrevételeket arra, hogy milyen változásokat tartanának hasznosnak, juttassák el ezeket a végrehajtó hatalomhoz, hogy ilyen módon biztosítsák a bírák jó értelemben vett megnyerését a szükséges változásokhoz.

4.  Ami a második nézőpontot illeti, az ENCJ megismétli, hogy alapvető fontosságú az EU-ban az igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalom fenntartása és továbbfejlesztése. A kölcsönös elismerés alapja az igazságszolgáltatás függetlensége, minden egyes bírósági szervezet magas minőségének és hatékonyságának biztosítása, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása minden egyes tagállamban. Ennek érdekében:
(1) A Tanácsoknak új szerepet kell vállalniuk saját országukban és ezen túl általános értelemben is a megfelelőbb hatalmi egyensúly elérése és a bíróságok helyzetének megerősítése érdekében olyan módon, hogy juttassák kifejezésre és magyarázzák meg az igazságszolgáltatás függetlenségének és elszámoltathatóságának fontosságát egy jogállami berendezkedésben. A jogállamiság egyetemes, nem ér véget az államhatároknál, transznacionális.
(2) A Tanácsok jelenjenek meg aktív közreműködőként a bírók szerepét illető társadalmi ismeretterjesztésben. Ebben a körben lehet építeni a már számos országban meglévő törekvésekre, amikor a bírák elmennek az iskolákba, beszélgetnek a gyerekekkel, és egy átfogó törekvés részeként elmagyarázzák, hogy az igazságszolgáltatás miért nélkülözhetetlen, miért független és része minden demokráciának.
(3) Ez is része azon általános törekvéseknek, melyek az igazságszolgáltatást a nyilvánosság számára láthatóbbá, fontosabbá és érthetőbbé tételét célozzák, amihez az ENCJ platformként szolgál, hogy ezen keresztül a bírói szerep természete és a bírósági szervezetrendszer a jogászok és nem jogászok számára egyaránt ismertté váljon.

5.  Ebből a megközelítésből az ENCJ aggodalommal kíséri figyelemmel a Lengyel Nemzeti Bírói Tanács (KRS) reformját. A Statútum értelmében az a nemzeti szervezet lehet az ENCJ tagja, amely az Európai Unió tagállamában működik, független a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól, valamint felelősséget visel és támogatja a bírósági szervezetet a független igazságszolgáltatás biztosításában. Az ENCJ egyértelművé kívánja tenni, hogy a KRS képviselőinek jelenléte az ENCJ általános közgyűlésén nem jelenti egyúttal, hogy az ENCJ fenn fogja tartani a KRS tagságát az Igazgató Tanács KRS helyzetével kapcsolatos vizsgálatának befejezését követően. Ennek a vizsgálatnak része a párbeszéd a KRS-sel. Az Igazgató Tanács előre láthatóan pár hónapon belül befejezi a vizsgálatot, amelynek eredményéről és a KRS tagságával kapcsolatos javaslatáról tájékoztatni fogja a hálózat tagjait.

6.  A törökországi helyzet ugyancsak rendkívül nyugtalanító. 2016 decemberében az ENCJ felfüggesztette a Bírák és Ügyészek Magas Tanácsának megfigyelői státuszát az Európai Standardoknak és az ENCJ Statútumának való meg nem felelés miatt. Az ENCJ legutóbb arról szerzett nagy sajnálattal tudomást, hogy a Bírák és Ügyészek Magas Tanácsának egy korábbi tagja fogvatartása alatt elhalálozott. Az ENCJ újból kifejezésre kívánja juttatni együttérzését az elbocsátott török bírókkal és ügyészekkel, egyúttal felhívja az illetékes török hatóságokat a gyors, nyilvános, tisztességes és pártatlan bírói eljárás biztosítására a fogvatartott bírák és ügyészek számára. A bírák és ügyészek ellen folyamatban lévő bírósági eljárásokról érkező első jelentések nagyon kevés okot adnak az abban való bizakodásra, hogy ezekben igazságos értékelésre kerül sor.

FENTIEKRE TEKINTETTEL AZ ENCJ FELHÍVÁSSAL FORDUL

Európa minden igazságügyi tanácsához a pozitív változások kezdeményezésére és vezetésére a független, elszámoltatható és magas színvonalú igazságszolgáltatás érvényre juttatása érdekében (i) az igazságszolgáltatás résztvevőivel a fent leírtak szerinti elkötelezettség és (ii) a bíróság helyzetének a más hatalmi ágak közötti megerősítése útján.