Észrevételek az OBH elnökének új összetételű tanács felállítására vonatkozó javaslatára
Észrevételek az OBH elnökének új összetételű tanács
felállítására vonatkozó javaslatára
2018.10.29.
Az Országos Bírói Tanács a 2018. október 3. napján meghozott 99/2018. (X.03.) OBT határozatával az OBH elnökéhez fordult, hogy kezdeményezze a bíróságokat érintő jogszabályok módosítását az OBT státuszának és működésének megerősítésére. Ennek oka, hogy az OBT nem rendelkezik közvetlen javaslattételi joggal az Igazságügy Miniszter felé, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (1) bekezdés b) pontja alapján ezt kizárólag az OBH elnökén keresztül indítványozhatja.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az elmúlt héten jogszabálymódosítás iránt előterjesztést küldött meg a bíróságoknak előzetes véleményezésre, illetve sajtónyilatkozatban is érintették, amely így – közvetetten – az Országos Bírói Tanácshoz is eljutott. Ebben az OBH elnöke sajnálatos módon éppen a bírói önigazgatás meggyengítésére és saját hatalmának megerősítésére fogalmazott meg javaslatokat, noha az előterjesztésnek „az OBT törvényes működésének biztosítása” címet adta. A javaslat – amely a jelenlegi igazságügyi modell teljes, ámde koherens koncepció nélküli felváltását eredményezné – többek között
- felemelné az OBT tagjainak számát 26 főre;
- újra szabályozná tagjainak megválasztását, hogy az összbírói értekezletek közvetlenül válasszanak törvényszékenként és ítélőtáblánként egy-egy főt;
- úgy rendelkezne, hogy az OBT elnökének tisztségét a Kúria elnöke töltené be, míg helyettesét a testület maga választaná;
- eltörölné a jelenlegi ötéves bírói gyakorlat jelentette korlátot, így minden határozatlan időre kinevezett bíró OBT taggá lenne választható;
- megszüntetné az OBT póttagjának tisztségét, így a kieső OBT tag helyére a szolgálati helye szerinti összbírói értekezlet delegál új tagot 90 napon belül.
A javaslat kapcsán az Országos Bírói Tanács a következőkre hívja fel a figyelmet:
- Bármilyen javaslat, amely – akár közvetve, akár közvetlenül – az Országos Bírói Tanács törvényesen megválasztott tagjainak mandátum lejárta előtti leváltását célozza, ellentétes az Alaptörvénnyel és súlyosan sérti a jogállamiság és a bíróságok függetlenségének nemzetközi szerződésekben is rögzített garanciáit. Az előterjesztés mögöttes illegitim célja miatt döntött úgy az Országos Bírói Tanács, hogy véleményt nyilvánít a kérdésben.
- Egy 26 fős létszámú testület – amely nem kisebb kamarákban vagy szekciókban, hanem kizárólag plenárisan működik – a gyakorlati tapasztalatok szerint nem lehet hatékony, ilyenre nincs példa a közjogban és nemzetközi közjogban sem.
- Nem biztosítja a javaslat, hogy az alacsonyabb szintű bíróságokról (járásbíróságok) arányos számú tag legyen a testületben, noha a jogalkotónak ez kifejezett és nevesített célja volt. A jogalkotó 2011-ben lecserélte azt az igazgatási rendszert, amelyben a megyei bíróságok elnökei az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban betöltött pozíciójukon keresztül döntő befolyást gyakoroltak a bíróságok igazgatására, mert rendszerszinten is alkalmatlannak találta a központi régió több évtizedes ügyforgalmi, időszerűségi és hatékonysági problémáinak megoldására.
- Az OBH elnökének javaslata nem zárja ki azt, hogy akár minden egyes megyéből az általa kinevezett elnökök, elnökhelyettesek és kollégiumvezetők kerüljenek a tanácsba, így éppen közvetlen beosztottjai felügyelnék, akiket utasításokkal lát el, és akik tőle kapják a jutalmat és külön juttatásokat, valamint felettük fegyelmi jogkört is gyakorol. Az októberi, botrányba fulladt küldöttválasztás tapasztalatai alapján az sem kérdéses, hogy egy ilyen állapot létrehozása az OBH elnökének szándékolt célja, így előre látható, hogy egy ilyen összetételű testület az Alaptörvényben előírt felügyelet gyakorlását még jelképesen sem tudja ellátni.
- A javaslat teljes egészében figyelmen kívül hagyja az egyes ítélőtáblák és törvényszékek bírói létszáma közti lényeges különbséget, így – ellentétben az OBH érvelésével – valójában kifejezetten antidemokratikus. Bizonyára az Országos Bírósági Hivatal előtt is ismert, hogy az ország legnagyobb bíróságán több, mint 800 bíró dolgozik, a teljes magyar bírói kar több, mint negyede, ezzel szemben nem egy olyan bíróság akad, ahol ez kevesebb, mint 50 fő. A javaslat szerint mindegyik ugyanúgy egy főt delegálna a testületbe.
- Azzal, hogy a javaslat az OBT elnökének és a Kúria elnökének személyét összeköti, a bírói önigazgatási testület vezetését – működése teljes idejére – nem a bírák által választott, hanem az Országgyűlés által kinevezett személy kezébe helyezi. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jogalkotó 2011-ben a szakmai irányítást ellátó Kúria elnökét tudatosan mentesítette az igazgatási feladatok alól, éppen ez vezetett az OBH elnöke jogtörténetileg és nemzetközileg is példa nélküli hatalommal bíró tisztségének létrehozására.
- Az OBH elnöke által javasolt új modellben egy OBT tag kiesése esetén az őt megválasztó bíróság 90 napon belül delegál új tagot. Ez a megoldás azért is különösen meglepő, mert közben éppen az OBH elnöke érvel azzal, hogy a jelenlegi OBT nem működőképes, amikor az egyik bírósági szint képviselete időlegesen nem biztosított. Ugyan a sajátos jogértelmezés normatív alapjának teljes hiányára már többen felhívták a figyelmét, de az előterjesztés következetlensége és a visszaélésszerű joggyakorlás veszélye miatt meg kell jegyezzük, hogy az OBH elnöke egy ilyen összetételű testület esetén igen gyakran fog a működőképesség hiányára hivatkozni.
Ezen okokból az Országos Bírói Tanács nem támogatja az OBH elnökének előterjesztését, és fenntartja a 2018. október 3-án elfogadott és közzétett önálló javaslatát, mivel álláspontunk szerint ez jelenthet alkotmányos megoldást az OBT működésének megerősítésére. Ennek sarokpontjai a következők:
- Az OBT csak jogi személyiség mellett tud teljes mértékben és ténylegesen függetlenedni az OBH elnökétől.
- Összeférhetetlenségi szabály beiktatásával lehet azt biztosítani, hogy az OBH elnökének közvetlen befolyása alatt álló bírósági vezetők ne kerülhessenek a felügyeleti feladatokat ellátó tanácsba.
- Az OBT választott tagjai részére megfelelő védelmet kell biztosítani, hogy sem fenyegetéssel, sem ígéretekkel ne legyenek befolyásolhatók a központi igazgatás részéről.
- Az OBT maga választhassa meg elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül.