Személyi döntések

„A bíró ítélkező tevékenységében független. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
A kiválasztás során garantálni kell, hogy a bírói álláshelyet nyilvános és
valamennyi pályázó számára egyenlő esélyt biztosító,
törvényben szabályozott pályázati eljárás eredményeként a legalkalmasabb jelölt nyerje el.”

 
A törvény az Országos Bírói Tanácsnak a legtöbb és legerősebb jogkört a személyi döntések kapcsán biztosít. Ezek mind a bírói szolgálati jogviszonnyal, illetve a vezetői kinevezésekkel függnek össze, és azt kívánják kompenzálni, hogy a bírák és vezetők kiválasztása során ne egy személy – akár szubjektív, nem szakmai szempontok alapján meghozott – döntése, hanem a bírói önigazgatás jelentette szélesebb körű belső legitimációs kontroll érvényesüljön.

A bírói álláspályázatokat az OBH elnöke írja ki és bírálja el, a pályázati felhívást a bíróságok hivatalos lapjában és a bíróságok központi internetes honlapján közzé kell tenni. Magyarországon bíróvá nevezhető ki bárki, aki harmincadik életévét betöltötte, cselekvőképes büntetlen előéletű magyar állampolgár, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, a jogi szakvizsgát letette és legalább egy évig jogi szakvizsgához kötött munkakörben (bírósági titkár, alügyész, ügyvéd, közjegyző, jogtanácsos stb.) dolgozott. További feltétel, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat során a bírói munkára alkalmasnak találják és vállalja vagyonnyilatkozat tételét. A pályázókat a törvényszék vagy ítélőtábla bírói tanácsa meghallgatja, és egy erre vonatkozó igazságügyi miniszteri rendelet alapján a pályázó részére pontokat állapít meg. Az objektív pontok számát a szolgálati idő, a végzettség, a szakvizsga eredménye és egyéb kompetenciák alapján a rendelet taxatíven meghatározza, míg másik részét a bírói tanács a meghallgatás alapján önállóan határozza meg. Az így összesített pontok alapján a pályázók között a bírói tanács rangsort állít fel. Amennyiben ezzel a törvényszék vagy ítélőtábla elnöke egyetért, a rangsort továbbítja az OBH elnökének, ha azonban nem ért egyet, javaslatát indokaival ellátva kell az iratokat az OBH elnökének továbbítania. Az OBH elnöke az első helyen rangsorolt pályázót felterjesztheti a köztársasági elnökhöz kinevezésre, vagy ha az első helyen rangsorolt bíró, dönthet a bíró áthelyezéséről. Van törvényi lehetőség arra is, hogy a második vagy harmadik helyen rangsorolt pályázó kerüljön kinevezésre, azonban erre csak az OBT egyetértésével van lehetőség. Az OBT emellett meghatározza azt is, hogy melyek a pályázat elbírálásánál figyelembe veendő elvek, amikor a kiíró az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni. A kúriai bírák pályázati eljárásában nem az OBH, hanem a Kúria elnöke vesz részt, azonban a rangsortól való eltéréshez neki is az OBT egyetértésére van szükség. [Bszi. 103. § (3) bekezdés b) és c) pontja]

Bírósági vezetői álláshelyek ugyancsak pályázat útján kerülnek betöltésre. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartoznak az ítélőtáblák, törvényszékek elnökei és elnökhelyettesei, valamint kollégiumvezetői. A pályázókról az adott bíróság összbírói értekezlete véleményt nyilvánít – kollégiumvezető esetében az adott kollégium is – így a beosztott bírák titkos szavazás során kifejezhetik egyetértésüket vagy egyet nem értésüket a pályázó személyével és pályázatával kapcsolatosan. Amennyiben az OBH elnöke – kúriai kollégiumvezetői pályázat esetén a Kúria elnöke – nem a legtöbb támogató szavazatot kapott jelöltet kívánja kinevezni, vagy olyan személyt kíván kinevezni, akit a bírák többsége nem támogatott, az OBT egyetértésére van szükség. [Bszi. 103. § (3) bekezdés d) pontja]

Az OBT a fentieken túl évente közzéteszi véleményét az OBH elnökének és a Kúria elnökének bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról, így a teljes kinevezési eljárás felett utólagos ellenőrzést gyakorol. [Bszi. 103. § (3) bekezdés f) pontja]

A törvény rendelkezése szerint bírósági elnöki, elnökhelyettesi álláshelyet ugyanazon személy legfeljebb két egymás utáni ciklusban tölthet be. Ennek oka, hogy a jogalkotó azt kívánta, hogy lehetőség szerint 12 évnél hosszabb ideig ne legyen valaki bírósági vezető, hatalmi pozíciói ne rögzüljenek. Előfordulhat azonban olyan helyzet, amikor nincs más pályázó, aki alkalmas lenne a pozíció betöltésére, ezért ilyen esetekben az OBT hozzájárulhat a vezető ismételt kinevezéséhez. [Bszi. 103. § (3) bekezdés e) pontja]

A jogalkotó szerette volna elkerülni azokat a helyzeteket, amikor egy bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben dolgozó bíró között hozzátartozói viszony áll fenn. Éppen ezért ehhez minden esetben az OBT hozzájárulása kell, az eddig kialakított gyakorlat szerint ezt a felmentést az OBT csak egy alkalommal és meghatározott időre adja meg. [Bszi. 103. § (3) bekezdés h) pontja]

A bírák háromévente vagyonnyilatkozatot tesznek, amelyből nyomon követhető a vagyongyarapodásuk. A bírák a szolgálati viszonyon kívül kereső tevékenységet csak korlátozottan végezhetnek, és amennyiben jövedelmük nem ad magyarázatot vagyongyarapodásukra, a bírósági vezető az OBT-nél ellenőrzési eljárást kezdeményez, melynek célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. [Bszi. 103. § (3) bekezdés i) pontja]

A bírák lemondási ideje a törvény értemében 3 hónap, azonban az OBT hozzájárulhat, hogy a lemondási idő ennél rövidebb legyen, illetve mentesítheti a bírót a lemondási időre vagy egy részére a munkavégzési kötelezettség alól. Amennyiben a bíró szolgálati viszonya nyugállományba helyezés folytán szűnik meg, felmentési ideje 6 hónap, és a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra kell mentesíteni, de kérelmére az OBT a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét ettől eltérően is megállapíthatja. [Bszi. 103. § (3) bekezdés k) és l) pontja]

Az OBT emellett az OBH elnökének kezdeményezése alapján dönt címadományozásokról, javaslatot tehet kitüntetés adományozására, díjat, oklevelet, plakettet adományozhat, illetve díj, plakett, oklevél más általi adományozásához hozzájárulhat. Ezek közül a legfontosabb a 2001-ben alapított Juhász Andor díj, amelynek átadására minden évben a bíróságok napja alkalmából, július 15-én kerül sor. [Bszi. 103. § (3) bekezdés j) pontja]

Az OBT egyik legfontosabb jogköre – amelynek gyakorlására eddig még nem került sor – hogy személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyéről, akiket az Országgyűlés választ kétharmados szavazással. Dr. Darák Péter kúriai elnök és dr. Handó Tünde OBH elnök kinevezésére 2011 decemberében került sor, az OBT első tagjainak megválasztására viszont csak 2012 márciusában került sor.