Az Alkotmánybíróság visszautasította Országos Bírói Tanács legitim működésével kapcsolatos indítványt
Az Alapvető Jogok Biztosa 2019. március 18-án az Alkotmánybírósághoz fordult, beadványában az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezését kérve az Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztása során érvényesülő demokratikus legitimáció, az egyes bírósági szintek képviselete, illetve a legitimációs probléma alkotmányos feloldása tárgyában.
Az Alkotmánybíróság az ügyben soron kívül eljárva a 2022. október 18-án – teljes ülésen – meghozott határozatával az indítványt visszautasította. Megállapította, hogy ugyan a kérdések mindegyike az OBT demokratikus legitimáción alapuló működésével függ össze, de azok mögött tényleges, konkrét alkotmányjogi problémát nem tudott azonosítani.
Az ügy előzménye, hogy miután a 2018 januárjában megválasztott Országos Bírói Tanács (OBT) több tagja és póttagja vezetői nyomásra lemondott, a testület 14 helyett 10 választott taggal működött úgy, hogy a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint nem képviseltette magát.
Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnöke (jelenleg az Alkotmánybíróság tagja) 2018. április 27-én arról tájékoztatta az OBT-t, hogy a 15 fő alá csökkent létszáma miatt a testületet nem tekinti működőképesnek.
Ezután erre hivatkozással az OBT felé fennálló – sarkalatos törvénybe foglalt – kötelezettségeit nem teljesítette, egyetlen ülésen sem jelent meg, előterjesztéseket nem tett, az OBT-nek a törvényesség érdekében tett valamennyi jelzését figyelmen kívül hagyta.
A bírósági vezetők – átvéve az OBH elnökének kommunikációját – lemondásra szólították fel az OBT tagjait, akiket fegyelmi kezdeményezésekben és egyéb módokon is megnyilvánuló retorziók értek. Emellett az OBT-re vonatkozó tartalmak eltűntek a bíróságok központi honlapjáról, és az OBH elnöke a testület működéséhez szükséges feltételeket is csak minimálisan biztosította.
Az OBT 2019. május 8-án kezdeményezte az OBH elnök tisztségtől való megfosztását, mert az OBH elnöke neki felróható módon törvényes kötelezettségeit 90 napon túl nem teljesítette, magatartása és mulasztásai miatt, a bírósági igazgatásban kontroll nélküli, kizárólagos hatalomra való törekvése miatt tisztségére méltatlanná vált.
Az Alkotmánybíróság mostani döntése dr. Handó Tünde sajátságos jogértelmezésének nem adott jogi védelmet, sőt, egyértelművé tette, hogy a tanács 11 fővel való működése alkotmányjogi problémát nem vetett fel.
Ez az OBT értelmezése szerint azt is jelenti, hogy a tanács megválasztása óta az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően működik és valamennyi döntését legitim felhatalmazás alapján hozta meg.
Az OBT reményét fejezi ki, hogy a jövőben a bíróságok valamennyi vezetője a bírói önigazgatási szervek és tagjai tiszteletben tartása mellett végzi munkáját annak érdekében, hogy a bíróságokba vetett közbizalom ne inoghasson meg.